Dátum  | Esemény | |
| 1238 | Először említette oklevél Dunapentele névadójáról, Szent Pantaleonról elnevezett monostort. | |
| 1522 | Lázár deák térképe először ábrázolta egész Magyarország területét, amelyen szerepelt Pentele is. | |
| 1541 | Buda elfoglalása után Pentele is török uralom alá került. | |
| 1560. február 7. | I. Ferdinánd király Pentelét, Almással és Apostaggal együtt a török hódítás előtt Paksy testvéreknek (János, Lajos, Jób) adományozta. | |
| 1686. szeptember 5. | A menekülő Szulejmán nagyvezér Penteléről íratott levelet Bádeni Lajoshoz őrgrófhoz. | |
| 1686. szeptember 9. | Lotharingiai Károly, az egyesült keresztény sereggel szeptember 9-én érkezett Pentelére és tábort ütött a falutól délre, a fennsíkon. A falu ezután már nem került vissza a törökök kezére. | |
| 1715 | Pentele teljes lakossága rác nemzetiségű volt: 12 jobbágy, 13 zsellér, 3 "lakó", 1 szabados család. | |
| 1736 | Báró Száraz Györgyné Árva Daróczy Katalin 70 református magyar gazdát telepített Rác-Pentelére, ők kezdték építeni a Magyar utcát. | |
| 1748. december 21. | Padányi Bíró Márton püspök felszentelte a római katolikus templomot. | |
| 1752 | Padányi Bíró Márton püspök önálló plébánia rangjára emelte Pentelét. | |
| 1760 | Önálló épületbe került a római katolikus iskola. | |
| 1767 | Az Urbárium bevezetésekor 148 telkes jobbágy-, 9 zsellércsalád lakta a települést, amelynek hivatalos neve Duna-Pentele lett. | |
| 1769 | A római katolikus templom helyére egy nagyobb templomot építettek. | |
| 1784-1787 | Az első népszámláláskor Duna-Pentele a csákvári járáshoz tartozott. A faluban 267 házban 1802 lakos élt: 686 férfi, 890 asszony, 12 éven aluli 237 fő, 17 éven aluli 81 fő. | |
| 1833. február 15. | II. József mezővárosi rangot adományozott Pentelének. | |
| 1837-1980 | Dunapentele és Dunaújváros Dunaföldvár filiája. | |
| 1848. március | Dunapentelét Adonnyal, Hercegfalvával és Rácalmással együtt a Csákvári járás V. kerületébe sorolták. | |
| 1849. április 27-28. | Jellasics hadteste átvonult Dunapentelén. | |
| 1863 | Dunapentele lakossága 3235 fő, 3000 magyar, 195 szerb és 40 német. | |
| 1864 | Dunapentelén gyógyszertár létesült. A „Szentháromsághoz" címzett gyógyszertár első tulajdonosa Árvay Gyula volt. | |
| 1864. június 12. | Felszentelik az elkészült Szentháromság plébánia templomot. A építkezés 1862-től 1864-ig tartott. | |
| 1870 | Állami segítséggel elkészült Dunapentelén a községi fenntartású, felekezetektől független iskola. | |
| 1870. január 18. | Megalakult a Dunapentelei Casinó Társaság, Dunapentele kulturális egyesülete. | |
| 1871 | A közigazgatási törvény alapján Dunapentele elvesztette mezővárosi jogállását, s ettől kezdve a polgári közigazgatás egész idején (1872-1950) nagyközségi státussal bírt. | |
| 1872. október 1. | Dunapentelén földművesek, iparosok és kereskedők a válság negatív hatásainak ellensúlyozására Dunapentelei Önsegélyző Egylet néven önsegélyző egyesületet hoztak létre. | |
| 1872. december 17. | A dunapentelei molnár céh tagjai megalakították a Dunapentelei Molnár Ipartársulatot. Elnöke Hauzer Ferenc. | |
| 1877 | Az izraeliták külön felekezeti iskolát alapítottak. | |
| 1878 tavasz | A dunapentelei földművesek, iparosok és kereskedők Dunapentelei Önsegélyző Egyletét felszámolták. | |
| 1882. február 10. | Határozatot hoztak a községháza építéséről. | |
| 1886 | Dunapentele lakossága 3549 fő. | |
| 1886 | A községek rendelkezéséről szóló törvények alapján Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. | |
| 1888. december 14. (?) | Dunapentelén megalakult az izraelita nőegylet. | |
| 1895. február 6. | Megalakult a Dunapentelei Katolikus Kör. | |
| 1896. december 23. | Vasútvonal halad át Dunapentelén. Üzembe helyezték az Adonyszabolcs (mai nevén Pusztaszabolcs) és Paks közötti vasútvonalat. | |
| 1901. december 29. | Megalakult a Dunapentelei Polgári Kaszinó. | |
| 1902. november 9. | A Dunapentelei Polgári Kaszinó ifjúsági tagozataként megalakult a Dunapentelei Ifjúsági Önképzőkör. | |
| 1903. február 17. | A dunapentelei képviselő testület az iskolák államosítás mellett döntött. | |
| 1905. január 8. | Szávits Miklós földbirtokos kezdeményezésére megalakult a Dunapentelei Polgári Olvasókör, amelybe beleolvadt a Dunapentelei Polgári Kaszinó. | |
| 1905. február 26. | Függetlenségi és 48-as Kossuth Kör alakult Dunapentelén. | |
| 1905. július 12. | Sztrájkoltak az aratómunkások Dunapentelén. | |
| 1907. szeptember 1. | Megkezdődött a tanítás a községi iskola helyén felépített új Dunapentelei Állami Elemi Mindennapos Iskolában. | |
| 1914 tél | A község és az uradalmak támogatásával ideiglenes katonai kórházat hoztak létre Dunapentelén. | |
| 1915 nyár | Orosz hadifoglyok érkeztek a josefstadti táborból Dunapentelére. | |
| 1918. november | Megalakult a Dunapentelei Nemzeti Tanács, elnöke: Szávits Miklós földbirtokos. | |
| 1918. december | Petrovics István vezetésével megalakult a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének dunapentelei csoportja. | |
| 1919. március | A Szociáldemokrata párt átvette a helyi hatalmat a Dunapentelei Nemzeti Tanács elől. | |
| 1919. április | A dunapentelei uradalmak területén, mintegy 3500 holdon termelőszövetkezetek alakultak. | |
| 1919. április 7. | Első szabad választások Dunapentelén. | |
| 1919. június 5. | Cselédek, aratómunkások, termelőszövetkezeti tagok tiltakoztak a direktórium épülete előtt, az élelmezés javításáért és az úgynevezett fehérpénz ellen. | |
| 1919. augusztus 24. | Dunapentelét megszállta a dunai flottillához tartozó angol egység.
| |
