Tárgyszavak:
Dátum: Naptár
Egy oldalon megjelenő találatok száma:
 

Találatok

3186 db találat
következő
ListaDátum upEsemény
1238Először említette oklevél Dunapentele névadójáról, Szent Pantaleonról elnevezett monostort.
1522Lázár deák térképe először ábrázolta egész Magyarország területét, amelyen szerepelt Pentele is.
1541Buda elfoglalása után Pentele is török uralom alá került.
1560. február 7.I. Ferdinánd király Pentelét, Almással és Apostaggal együtt a török hódítás előtt Paksy testvéreknek (János, Lajos, Jób) adományozta.
1686. szeptember 5.A menekülő Szulejmán nagyvezér Penteléről íratott levelet Bádeni Lajoshoz őrgrófhoz.
1686. szeptember 9.Lotharingiai Károly, az egyesült keresztény sereggel szeptember 9-én érkezett Pentelére és tábort ütött a falutól délre, a fennsíkon. A falu ezután már nem került vissza a törökök kezére.
1715Pentele teljes lakossága rác nemzetiségű volt: 12 jobbágy, 13 zsellér, 3 "lakó", 1 szabados család.
1736Báró Száraz Györgyné Árva Daróczy Katalin 70 református magyar gazdát telepített Rác-Pentelére, ők kezdték építeni a Magyar utcát.
1748. december 21.Padányi Bíró Márton püspök felszentelte a római katolikus templomot.
1752Padányi Bíró Márton püspök önálló plébánia rangjára emelte Pentelét.
1760Önálló épületbe került a római katolikus iskola.
1767Az Urbárium bevezetésekor 148 telkes jobbágy-, 9 zsellércsalád lakta a települést, amelynek hivatalos neve Duna-Pentele lett.
1769A római katolikus templom helyére egy nagyobb templomot építettek.
1784-1787Az első népszámláláskor Duna-Pentele a csákvári járáshoz tartozott. A faluban 267 házban 1802 lakos élt: 686 férfi, 890 asszony, 12 éven aluli 237 fő, 17 éven aluli 81 fő.
1833. február 15.II. József mezővárosi rangot adományozott Pentelének.
1837-1980Dunapentele és Dunaújváros Dunaföldvár filiája.
1848. márciusDunapentelét Adonnyal, Hercegfalvával és Rácalmással együtt a Csákvári járás V. kerületébe sorolták.
1849. április 27-28.Jellasics hadteste átvonult Dunapentelén.
1863Dunapentele lakossága 3235 fő, 3000 magyar, 195 szerb és 40 német.
1864Dunapentelén gyógyszertár létesült. A „Szentháromsághoz" címzett gyógyszertár első tulajdonosa Árvay Gyula volt.
1864. június 12.Felszentelik az elkészült Szentháromság plébánia templomot. A építkezés 1862-től 1864-ig tartott.
1870Állami segítséggel elkészült Dunapentelén a községi fenntartású, felekezetektől független iskola.
1870. január 18.Megalakult a Dunapentelei Casinó Társaság, Dunapentele kulturális egyesülete.
1871A közigazgatási törvény alapján Dunapentele elvesztette mezővárosi jogállását, s ettől kezdve a polgári közigazgatás egész idején (1872-1950) nagyközségi státussal bírt.
1872. október 1.Dunapentelén földművesek, iparosok és kereskedők a válság negatív hatásainak ellensúlyozására Dunapentelei Önsegélyző Egylet néven önsegélyző egyesületet hoztak létre.
1872. december 17.A dunapentelei molnár céh tagjai megalakították a Dunapentelei Molnár Ipartársulatot. Elnöke Hauzer Ferenc.
1877Az izraeliták külön felekezeti iskolát alapítottak.
1878 tavaszA dunapentelei földművesek, iparosok és kereskedők Dunapentelei Önsegélyző Egyletét felszámolták.
1882. február 10.Határozatot hoztak a községháza építéséről.
1886Dunapentele lakossága 3549 fő.
1886A községek rendelkezéséről szóló törvények alapján Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták.
1888. december 14. (?)Dunapentelén megalakult az izraelita nőegylet.
1895. február 6.Megalakult a Dunapentelei Katolikus Kör.
1896. december 23.Vasútvonal halad át Dunapentelén. Üzembe helyezték az Adonyszabolcs (mai nevén Pusztaszabolcs) és Paks közötti vasútvonalat.
1901. december 29.Megalakult a Dunapentelei Polgári Kaszinó.
1902. november 9.A Dunapentelei Polgári Kaszinó ifjúsági tagozataként megalakult a Dunapentelei Ifjúsági Önképzőkör.
1903. február 17.A dunapentelei képviselő testület az iskolák államosítás mellett döntött.
1905. január 8.Szávits Miklós földbirtokos kezdeményezésére megalakult a Dunapentelei Polgári Olvasókör, amelybe beleolvadt a Dunapentelei Polgári Kaszinó.
1905. február 26.Függetlenségi és 48-as Kossuth Kör alakult Dunapentelén.
1905. július 12.Sztrájkoltak az aratómunkások Dunapentelén.
1907. szeptember 1.Megkezdődött a tanítás a községi iskola helyén felépített új Dunapentelei Állami Elemi Mindennapos Iskolában.
1914 télA község és az uradalmak támogatásával ideiglenes katonai kórházat hoztak létre Dunapentelén.
1915 nyárOrosz hadifoglyok érkeztek a josefstadti táborból Dunapentelére.
1918. novemberMegalakult a Dunapentelei Nemzeti Tanács, elnöke: Szávits Miklós földbirtokos.
1918. decemberPetrovics István vezetésével megalakult a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének dunapentelei csoportja.
1919. márciusA Szociáldemokrata párt átvette a helyi hatalmat a Dunapentelei Nemzeti Tanács elől.
1919. áprilisA dunapentelei uradalmak területén, mintegy 3500 holdon termelőszövetkezetek alakultak.
1919. április 7.Első szabad választások Dunapentelén.
1919. június 5.Cselédek, aratómunkások, termelőszövetkezeti tagok tiltakoztak a direktórium épülete előtt, az élelmezés javításáért és az úgynevezett fehérpénz ellen.
1919. augusztus 24.Dunapentelét megszállta a dunai flottillához tartozó angol egység.
1919. szeptember 6.A második Friedrich-kormány küldöttei népgyűlést tartottak Dunapentelén.
1919. november 21.Távozik az angol katonai alakulat Dunapenteléről.
1920Megalakult a Dunapentele és Vidéke Hitelszövetkezet és a Hangya Fogyasztási Szövetkezet.
1920A községet óvoda létesítésére kötelezték. A Dunapentelei Állami Elemi Mindennapos Iskolában egy tanterem működött ideiglenes óvodaként.
1924. június 30.Megalakult a Dunapentelei Levente Egyesület.
1924. november 16.Felavatták Bory Jenő szobrászművész első világháborús emlékművét a Dunapentelei Állami Elemi Mindennapos Iskola előtti téren.
1926. február 21.A katolikus ifjúság összefogására megalakult a Dunapentelei Katolikus Legényegylet.
1927Megalakult a Szívgárda, a Dunapentelei Állami Elemi Mindennapos Iskolában működő vallási jellegű ifjúsági szervezet.
1927Megalakult a Mária Kongregáció, a Dunapentelei Állami Elemi Mindennapos Iskolában működő vallási jellegű ifjúsági szervezet.
1930A tejtermeléssel foglalkozó gazdák megalapították a Dunapentele és Vidéke Tej Szövetkezet.
1934Megalakult a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egylet dunapentelei csoportja.
1935. október 20.Megalakult a földbirtokosokat, a módos gazdákat és az értelmiségieket tömörítő Dunapentelei Polgári Lövészegyesület.
1936A Mária Kongregáció vallási jellegű ifjúsági szervezetből megalakult a KALÁSZ, a Katolikus Agrárlányok Szövetsége.
1937. április 11.A község gazdasági érdekeinek előmozdítására, mezőgazdaságának felvirágoztatására gazdakört alakítottak Dunapentelén.
1939Megalakult a KALOT, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületének dunapentelei szervezete, a KAL, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet.
1940. február 15.Feloszlatták a Dunapentelei Polgári Lövészegyesületet.
1941. március 23.Megtartották a Polgári Olvasókör utolsó közgyűlését.
1944. áprilisSzovjet bombázások a Duna dunapentelei szakaszán.
1944. december 6.Dunapentele első felszabadítása.
1944. december 6.A 3. Ukrán Front egységei elfoglalták Dunapentelét.
1945Megalakult a Dunapentelei Földműves szövetkezet.
1945. január 19.Két SS páncélos hadosztály visszafoglalta Dunapentelét.
1945. január 28.A szovjetek elfoglalták Dunapentelét.
1945. február 2.Dunapentele végleg felszabadult a német megszállás alól.
1945 tavaszA Dunapentelei Állami Elemi Mindennapos Iskola falai között működött a szovjet hadikórház.
1945. március 6.Megkezdődött a németek "Tavasz ébredése" fedőnevű támadása, amelynek egyik célja volt Dunapentele elfoglalásával kijutni a Dunához.
1945. március 10.Megalakult a Kommunista Pártszervezet tizennégy taggal.
1945. március 10.Megalakult a Magyar Kommunista Párt dunapentelei szervezet.
1945. áprilisA földreformról szóló rendeletet értelmében a dunapentelei földigénylő-földosztó bizottság megkezdte a földosztást.
1945. áprilsMegszűnt Dunapentelén a katonai közigazgatás.
1945. április 22.Megalakult a MADISZ, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség dunapentelei szervezete.
1945. április 25.A Nemzeti Bizottság összeírása alapján 3923 lakos élt Dunapentelén.
1945. július 12.A községházával szembeni Szentháromság téren az elesett orosz katonák emlékére emlékművet avattak.
1945. szeptember 13.Létrejött a Dunapentelei Népi Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet a mezőgazdasági termények és iparcikkek cseréjének megkönnyítésére.
1945. november 14.Megalakult a Halász Szövetkezet.
1946. szeptember Feloszlott a KALOT - Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete és a KALÁSZ - Katolikus Agrárlányok Szövetsége.
1947Megkezdődött a középületek villamoshálózatának kiépítése.
1947. szeptember 1.Államosították a dunapentelei iskolákat.
1948. április 22.Megalakult az MNDSZ, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének dunapentelei szervezete.
1948. május 10.Egyesült a két munkáspárt, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt Dunapentelén.
1948. október 1.Megalakult az Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége, az EPOSZ dunapentelei szervezete.
1949. február 1.Megalakult a Zrínyi Termelőszövetkezet, elnöke G. Szabó Ferenc.
1949. októberMegalakult a Dunavidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat.
1949. november 7.Megalakult a Lőrinci Hengermű.
1949. december 9.Az országgyűlés elfogadta az I. ötéves tervet és 10-én megalkotta a törvényt, amelyben jóváhagyta a mohácsi kombinát építését.
1949. december 28.A Minisztertanács elhatározta (Mohács helyett) Dunapentele határában koksz-, nyersvas, acél- és hengerelt áruk gyártásával foglalkozó vállalat létesítését. A vállalat cége: Dunai Vasművek nv. lesz.
1950-1951Partomlás a kikötő kotrásának idején.
1950. március 16.Kiadták a városépítésről szóló hivatalos utasítást. A Népgazdasági Tanács Dunapentelére vonatkozó 194/11/1950. számú határozata. A Népgazdasági Tanács elrendeli: a) első ütemként 12 hónapon belül 1000, ebből 6 hónapon belül 500 lakás kerüljön megépítésre. b) December 31-ig meg kell építeni a vasútállomástól a vasműig vezető vasútvonalat...
1950. április 3.Weiner Tibor megbízást kapott a Városépítési Tervező Intézettől (VÁTI) Sztálinváros tervezésére.
1950. május 2.Megérkeztek az első építőmunkások. A Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalat dolgozói megkezdték a Déliváros, a Radar és a mai Béke tér területén a szállásként szolgáló lakások, barakkok és a siklóvasút építését is.
1950. július 11.Megalakult az építkezés pártbizottsága, létrejöttek az alapszervezetek. Megalakult az építkezés első Magyar Dolgozók Pártja, az MDP alapszervezete.
1950. augusztus 1.Megalakult a Dunamenti Magasépítő Vállalat, az első önálló pentelei építőipari vállalat.
1950. augusztus 4.Megalakult az első DISZ, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség alapszervezet a Dunamenti Mélyépítő Vállalatnál.
1950. augusztus 31.Beköltözésre készen a város első lakóháza, a 4 "kocka"épület.
1950. október 4.Beköltözésre készen a 8 "kocka" épület.
1950. október 10.A kovácsműhely alapozásával elkezdődik az építkezés a vasmű területén.
1950. október 16.A kenyérgyár alapkőletétele.
1950. október 17.Átadták a dunapentelei mentőállomást.
1950. október 21.Átadták a dunapentelei vasútállomást és az építkezést összekötő vasúti sínpályát.
1950. október 27.Megalakult a Dunapentelei Községi Tanács, elnöke Illyés József.
1950. november 25.Megalakult a Dunai Vasmű Tűzoltó-fúvószenekara.
1950. november 25.Megalakult az Építők Zenekar, a város fúvószenekara, vezetője Dobrik Zoltán.
1950. december 21.Megjelent a Dunai Vasmű Építőjének az 1. száma.
1951Megalakult a Dunaújvárosi Kereskedelmi Vállalat, a Dunaker.
1951A Magyar Repülő Szövetség dunapentelei repülőklubjának alapítása.
1951A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) tervbe vette, hogy múzeumot létesít a Dunapentelén épülő szocialista városban.
1951. február 21.Megnyílt a Szabadság mozi Dunapentelén. Az első előadáson levetítették a Kárhozottak összeesküvése című filmet.
1951. márciusA Városi Testnevelési és Sportbizottság (VTSB) megalakította a sakk-szakosztályt.
1951. márciusElkészült a kenyérgyár.
1951. március 10.A Minisztertanács határozatot hozott a Dunai Vasmű Emlékérem alapításáról. Az érmet először 1951. május elsején, utoljára 1954-ben adták át.
1951. április 25.A filmszínházak bemutatták az "Épül a békemű" című dokumentumfilmet.
1951. április 29.A Minisztertanács határozata alapján, a községet Dunapentele ideiglenes elnevezéssel várossá nyilvánították.
1951. májusMegalakult a VTSB, a Városi Testnevelési és Sportbizottság.
1951. május 1.Dunapentele első utcája, a főutca a város első Május elsejei ünnepségének emlékére a Május 1. utca nevet kapta.
1951. május 1.Elkészült a Szabadtéri Színpad.
1951. május 1.Megkezdte működését a műszaki könyvtár, a város első nyilvános könyvtára a Vasvári Pál Általános Iskolában.
1951. május 5.Megkezdte működését a Dunai Vasműben az ország legmodernebb felszerelésével rendelkező egészségügyi szűrőállomás, ahol röntgenkészülék is üzemel.
1951. május 15.A Népgazdasági Tanács határozata alapján Dunai Vasmű Gépgyára elnevezéssel megalapították a Dunai Vasmű első vállalatát. Igazgatója Gergely István.
1951. május 18.Megalakult a Dunapentelei Városi Tanács, elnöke Berecz Bertalan, titkár Illyés József.
1951. június 1.Megnyílt a József Attila Városi Könyvtár a Vasvári Pál Általános Iskolában.
1951. június 1.A dunapentelei tanácsi vállalatok közül elsőként a Víz- és Csatorna Vállalat, a Köztisztasági Vállalat és a Cementáru-készítő üzem alapításáról született határozat.
1951. június 8.Megalakult a Dunapentelei Szolgáltató Kisipari Vállalat és a Dunapentelei Temetkezési Vállalat.
1951. június 11.Megnyílt a Magyar Nemzeti Bank dunaújvárosi fiókja.
1951. június 15.Megalakult a Dunapentelei Víz- és Csatornaművek.
1951. június 15.Megalakult a Dunapentelei Köztisztasági és Útfenntartó Vállalat.
1951. június 17.Elkészült a DISZ ifjúsági nyári tábora (a jelenlegi Móricz Zsigmond Általános Iskola mellett) és a fiatalok első csoportja megkezdte az építőmunkát.
1951. júliusMegnyílt az első taxiállomás a Május 1. utca sarkán.
1951. júliusMegalakult a Dunai Vasmű Építők SK.
1951. július 1.Megalakult a Dunapentelei Ipari Javító és Szolgáltató Vállalat, amely szabó, cipész, borbély, fodrász, kovács, bognár, villanyszerelő, motorjavító és cementáru-készítő üzemet működtetett.
1951. július 17.Megkezdte működését a Dunapentelei Ingatlankezelő Vállalat.
1951. július 25.A Vasvári Pál Általános Iskolában megalakult a Katona József Kultúrotthon. Vezetője Székely Endre, a képzőművészeti kört Tóth Ila és Halász Szabó József, az irodalmi kört Sándor András vezette.
1951. augusztusMegalakult a Dunapentelei Vasas sportegyesület.
1951. augusztus 1.Megalakult a 26. számú és a 33. számú Építőipari Tröszt.
1951. augusztus 15.Megalakult a Vörös Csillag Termelőszövetkezet.
1951. augusztus 17.Megnyílt a Vasmű szabadtéri mozija.
1951. augusztus 20.Átadták az első üzletházat emeletén a Béke Étteremmel.
1951. augusztus 22.Megindult a munka a Dunai Vasmű mechanika üzemében.
1951 őszMegalakult a Sztálin Vasmű Építők labdarúgócsapat.
1951 őszA dunapentelei általános iskola felvette a Szórád Márton nevet.
1951 őszKrupszkája néven megnyílt a város első óvodája.
1951. szeptember (?)Megindul a képzés a 33. sz. Technikum Esti Tagozatán, ideiglenesen a Vasvári Pál Általános Iskolában.
1951. szeptember 6.A dunapentelei tanács határozatot hozott a Dunapentelei Patyolat Mosoda Vállalat megalapításáról.
1951. szeptember 15.Megkezdődött a tanítás a város első iskolájában, az 1. számú Állami Általános Iskolában. Az iskola még ebben a tanévben felvette Vasvári Pál nevét.
1951. október 5.Megkezdte működését a nyomda, az Építők útja 2. szám alatti lakásban.
1951. november 4.Reggel 7 órától megkezdte működését az új automata távbeszélő központ Dunapentelén.
1951. november 7.Megalakult a Dunai Vasmű Üzemfenntartás gyáregysége.
1951. november 7.Sztálinvárosra változtatják Dunapentele, Sztálin Vasműre a Dunai Vasmű nevét.
1951. november 7.Első alkalommal ünnepelték a városban az Októberi Forradalom évfordulóját.
1951. november 7.Elkészült az I. számú víztorony.
1951. november 7.A Vasvári Pál Általános Iskolában működő Sztálinváros Városi Tanácsánál leleplezték a "Sztálinváros Városi Tanácsa" feliratú táblát.
1951. november 7.Üzembe helyezték a Sztálin Vasmű vasöntödéjét. Első csapolás az öntödében.
1951. november 7.Üzembe helyezték a Dunai Vasműben az ország legnagyobb méretű, legkorszerűbb üzemi telefonközpontját.
1951. november 7.Sztálinvárosi Vasas lett a neve a Dunapentelei Vasas sportegyesületnek.
1951. november 28.Megkezdte működését a Dunapentelei Patyolat Mosoda Vállalat.
1951. decemberMegkezdte működését a TBC-gondozó és a gyermekgyógyászati szakrendelés.
1951. december 16.A Pusztaszabolcs-Sztálinvárosi vasútvonal megnyitása.
1951. december 20.Felavatták Sztálinvárosban az ország legkorszerűbb moziját. Az avatási ünnepség keretében bemutatták a Megvédjük Cáricint című szovjet filmet.
1951. december 21.Megnyílt a Sztálinvárosi Múzeum, amelyet a Sztálinváros története című kiállítással avatták fel a Vasvári Pál Általános Iskolában.
1951. december 21.Felavatták a Pártházat.
1952Megalakult a Vörös Meteor Sportegyesület.
1952. januárMegalakult a Sztálinvárosi Repülő Szövetség.
1952. január 2.A Sztálinvárosi nyomda átköltözött egy barakképületbe.
1952. január 18.Bemutatkozik a Sztálin Vasmű Építők NB II-es labdarúgócsapata.
1952. februárMegalakult az Autó Közlekedési Vállalat (AKÖV) sztálinvárosi részlege.
1952. március 9.Megkezdődött Sztálinvárosban a sportorvosi rendelés.
1952. március 28.Megnyílt a sztálinvárosi Mérnök Klub, az intéző bizottság elnöke Wolf Johanna főmérnök.
1952. áprilisFelépült az első bölcsőde.
1952. áprilisA városi tanács szolgáltató cégeként létrehozták a Sztálinvárosi Szórakoztató Vállalatot.
1952. április 1.Az Ipari Javító és Szolgáltató Vállalatból alakult vállalatok: Sztálinvárosi Javító Vállalat, Sztálinvárosi Ipari Javító és Szolgáltató Vállalat, Sztálinvárosi Épületkarbantartó Vállalat.
1952. április 5.Felavatták a Központi Sporttelepet.
1952. április 25.Megalakult a Dunai Vasmű énekkara.
1952. április 30.Átadták a Sztálin úti üzletek egy részét.
1952. április 30.Felavatták az első Rendelőintézetet.
1952. május 1.Megnyílt a Napsugár presszó.
1952. május 1.Tizenhat játékegységgel hivatalosan is megkezdte működését a Vidám Park, melynek első igazgatója Jelinek Fülöp volt.
1952. május 1.Nevet kap Sztálinváros valamennyi utcája, belső körzetének több mint 30 utcája.
1952. május 3.Elkészült az első villamos távvezeték Budapest és Sztálinváros között.
1952. júniusÁtadták a sztálinvárosi 1. számú postát a Dózsa György úton.
1952. júniusA Sztálinvárosi Vasas sportegyesületben megalakult a kajak-kenu szakosztály.
1952. nyárForrai Kálmán vezetésével megalakult a Sztálin Vasmű Néptáncegyüttes.
1952. július 1.Megalakult a Sztálin Vasmű Energiaszolgáltató Műve.
1952. szeptember 2.Megkezdődött a tanítás a tíz tantermes általános iskolában, amely a Vasvári Pál Általános Iskola kiegészítő tagintézményeként működött.
1952. szeptember 21.A Sztálin Vasmű gyáregysége, az Oxigéngyár első berendezése megkezdte működését.
1952. november 7.Felavatták a Tűzállóanyaggyárat.
1953Az ország súlyos gazdasági helyzete miatt Sztálinvárosban csaknem teljesen leáll a gyár építése, egyetlen nagyobb objektum sem épült 1953-1954-ig.
1953. januárMegnyílt az első állandó körzeti orvosi rendelő.
1953. januárMegkezdődött egy új városrész építése. Az új lakónegyed a Technikum negyed nevet kapta, amelynek később Ságvári városrész, majd újra Technikum városrész lett a neve.
1953. januárA Városi Tanács átkerült a Vasvári Pál Általános Iskolából a Görbe utca 2-be.
1953. március 6.Megalakult a Sztálin Vasmű Tröszt pártválasztmánya.
1953. április 5.Művészeti Egyesületek Országos Kultúrversenye Sztálinvárosban.
1953. májusMegkezdte működését a sztálinvárosi véradó-állomás.
1953. május 14.Megkezdte működését Dunai Vasmű központi laboratóriuma, ekkor érkezett meg az első szovjet ércszállítmány a Vasműbe.
1953. május 25.Üzembe helyezték az Erőmű első gépegységét, az I. számú turbógenerátort. Ezzel önálló lett Sztálinváros energiafogyasztása, és bekapcsolódott az országos villamoshálózatba.
1953. július 1.Járási feladatkörrel bízták meg a József Attila Városi Könyvtárat és a járási tanács lett a könyvtár fenntartója.
1953. július 24.A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott a Sztálin Vasmű Tröszt alapításáról.
1953. szeptember 3.Az első tanítási nap a Kohó- és Gépipari Minisztérium által alapított 24. számú Kohászati Technikumban, a város első gimnáziumában.
1953. október 1.A Sztálin Vasmű Tröszt keretén belül a kohó- és gépipari miniszter megalapította a Kokszoló- és Vegyiművek és a Kohászati Üzemek nevű vállalatokat.
1953. október 19.Megnyílt a városi Állami Zeneiskola.
1953. november 1.Megkezdődött az üzemszerű városi távfűtés szolgáltatás, az országban egyedülálló fűtési rendszerrel.
1953. december 18.Elkészültek a Béke üzletház homlokzati mozaikképei. Készítői: Iván Szilárd, Hegyi György, Percz jenő, Mattioni Eszter, Rácz András.
1953. december 21.Elhelyezték Somogyi József Öntelt mackó szobrát.
1953. december 31.Felavatták a kerületi Bartók Béla Kultúrházat.
1954A József Attila Városi Könyvtár a Görbe utca 4. átalakított lakásaiba költözött, amelyben már önálló gyerekrészleget is kialakítottak.
1954. január 15.Megnyitották a Sztálinváros - Rétszilas vasútvonalat.
1954. február 28.Ünnepélyesen felavatták a Sztálin Vasmű I-es számú nagyolvasztóját, a Petőfi-kohót. Az ünnepség vendégei Rákosi Mátyás és Nagy Imre.
1954. március 1.Tomcsányi Éva megalapította a balettiskolát a kerületi Bartók Béla Kultúrház keretein belül.
1954. március 28.A Sztálin Vasmű Énekkarának első hangversenye. A hangverseny vendége volt Kodály Zoltán.
1954. április 1-30.Elindult a "Virágos, Tiszta Sztálinvárosért" mozgalom. Ez volt a társadalmi munkák kezdete.
1954. április 30.Áramot ad az országnak a Sztálin Vasmű első 21 megawattos turbinája.
1954. május 1.Megnyílt a vasműben a Vörösmarty Mihály Szakszervezeti Könyvtár.
1954. május 15.Elkészült a nyomda végeleges épülete.
1954. május 25.Elkészült a vasmű igazgatósági épületének kultúrterme.
1954. június 16.Átadták a Szalki-szigeti kikötőt. A kikötő először fogadott érccel megrakott uszályt.
1954. július 12.Befagyasztják a sztálinvárosi építkezéseket, felbontják a szerződéseket.
1954. augusztus 20.Elkészült a Sztálin Vasmű III. martinkemencéje, a legelső martinkemence. Neve "November 7." Első csapolás a Martin Acélműben.
1954. szeptember 1.A tíz tantermes általános iskola önálló intézmény lett.
1954. szeptember 14.Megalakult a Bartók Béla Kultúrházban a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság, a TIT.
1954. október 12.Megalakult a Hazafias Népfront városi bizottsága, elnöke Bonta József Kossuth-díjas mérnök.
1954. novemberA tíz tantermes általános iskola a tantestület és a tanulók kérésére felvette Móricz Zsigmond nevét.
1954. november 3.Megkezdte a termelést a IV. martinkemence.
1954. november 12.Sztálinváros lett a helyi újság új neve.
1954. november 26.Átadták az Arany Csillag Szállodát és Éttermet.
1954. november 26.Átadták a 75 személyes óvodát.
1955. januárMegjelent az Építőmunkás, a 26. sz. Építőipari Vállalat lapja.
1955. január 1.Felszámolták a Sztálin Vasmű Trösztöt és megalakult a Sztálin Vasmű Kombinát.
1955. január 1.Megalakult az 5. számú Épületelemgyár.
1955. január 1.Megszűntették a Sztálinvárosi Szórakoztató Vállalatot.
1955. február 11.Újraindították a Sztálin Vasműben leállított építkezéseket, elsőként az ércelőkészítő üzemben.
1955. májusBefejezték a Kokszolómű szénszárítójának építését.
1955. május 1.Megrendezték az első Sztálinvárosi Vidám Vásárt, ahol bemutatták a Sztálin Vasmű termékeit, a városépítés és városfejlesztés eredményeit.
1955. május 21.A Sztálin Vasmű központi művészegyüttes színjátszóinak ősbemutatója a Bartók Béla Kultúrházban. A darab címe: Pentelei Csizmadia, írta: Sándor András.
1955. május 30.Megkezdték a strandfürdő és uszoda építését.
1955. júliusA cellulózgyár új telephelyét Rakamaz helyett Sztálinvárosban határozták meg. A beruházási vállalat neve Sztálinvárosi Szalmacellulózgyár lett.
1955. július 1.Megnyílt az úttörőtábor a Szalki-szigeten.
1955. szeptemberFelavatták Domanovszky Endre Munkás-paraszt szövetség című freskóját.
1955. szeptember 14.Megkezdődött a tanítás a 316. számú Ipari Tanulóintézetben. Az intézmény első igazgatója Keller János volt.
1955. októberMegalakult a városi Úttörő Zenekar, vezetője Dobrik Zoltán.
1955. októberA Sztálin Vasműben megalakult a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár.
1955. október 10.Átadták a Sztálin Vasmű műszerüzemét.
1955. október 15.Az intézmény jellegét tekintve az országban egyedülállóként, napközi otthon nyílt Sztálinvárosban.
1955. november 7.A 24. számú Kohászati Technikum felvette a Kerpely Antal nevet.
1955. decemberAz Állami Zeneiskola otthona a Görbe utca lett.
1956Megkezdte működését a tejüzem.
1956Megkezdődött a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzés.
1956 (?)Bartók Béla Művelődési Ház lett a neve a kerültei Bartók Béla Kultúrháznak.
1956. február 2.Színházavató Sztálinvárosban. Felavatták a kerültei Bartók Béla Kultúrház nagyterméből átalakított színháztermet.
1956. február 24.Megkezdte működését a Sztálin Vasmű Műszaki Könyvtára.
1956. február 27.Elhelyezték Wágner Nándor "Korsós lány" című szobrát a Dózsa mozi előtti téren.
1956. március 20.Megkezdődött a Meleghengermű építése.
1956. áprilisFelállították a Dózsa Filmszínház előtt Jálics Ernő: Vincellér fiú szobrát.
1956. április 29.Megkezdte a termelést a II. martinkemence.
1956. május 1.Nyilvánosan bemutatkozott a 32 tagú Úttörőzenekar.
1956. június 23.Megalakult a Sztálin Vasmű szénelőkészítő gyárrészlege.
1956. július 8.Felavatták a Sztálin Vasmű kokszolóművét, az I. kokszolóblokkot.
1956. augusztus 2.Megnyílt a halászcsárda a Szalki-szigeten.
1956. augusztus 13.Több heti próbeüzemeltetés után megkezdte a termelést a Sztálin Vasmű új üzeme, az Ércelőkészítő üzem.
1956. szeptember 19.Megkezdődött a Sztálinvárosi Szalmacellulózgyár építése.
1956. október 24.A városi népgyűlés elhatározta, hogy Sztálinváros elnevezés helyett visszatér a Dunapentele névhez, a Sztálin Vasmű elnevezést Dunai Vasmű név váltja fel.
1956. október 25.A tüntetők fegyvert követeltek és betörtek a laktanyába. Az alakulat parancsnoka tűzparancsot adott ki a tömeg megfékezésére.
1956. október 26.Megalakult a vasmű ideiglenes Munkástanácsa.
1956. október 26.Szavunk címmel lapot jelentetett meg a Magyar Dolgozók Pártja Dunapentelei Pártbizottsága.
1956. október 27.A laktanya és a kiegészítő parancsnokság "ostroma".
1956. október 27.14 óra 3 perckor a Kossuth rádió hullámhosszán a dunapentelei küldöttek (Sándor András író és Dénes Gábor) szóltak a dunapenteleiekhez, amelyben nyugalomra és a fegyverek letételére szólítottak fel.
1956. október 31.Dunapentelén megalakult az ellenforradalmi nemzeti bizottság és munkástanács.
1956. október 31.Megkezdődött a tüzérlaktanyában a nemzetőrök felvegyverzése.
1956. november 1.Megalakult a Dunapentelei Nemzetőrség.
1956. november 2.Dunapentelei Ifjú Forradalmár címen megjelent a forradalmi ifjúsági bizottság lapja.
1956. november 3.14 órakor jelentkezett első ízben a Dunapentelei Nemzeti Bizottság szabad rádiója.
1956. november 4.E naptól „Rákóczi adó” néven jelentkezett a helyi rádió.
1956. november 6.Szovjet harckocsik jelennek meg a város határában.
1956. november 7.Hajnali három órakor megindult a támadás a város ellen. A védelmet a kora esti órákban felszámolták. A harcnak 10 halottja volt.
1956. november 9.Újra megkezdődött a tanítás az iskolákban és kinyitottak az óvodák.
1956. november 12.Az acélműben megalakult a város első MSZMP alapszervezete.
1956. november 20.A Nemzeti Bizottság és a Munkástanács visszaadja a városnak a Dunapentele nevet.
1956. november 21.Megjelent a Dunapentelei Hírlap első száma.
1956. december 10.A vasmű üzemeiben újra indul a munka, termelés helyett karbantartás.
1957. januárMegszűnt a 26. számú Építőipari Vállalat délivárosi Zója gyermekotthona.
1957. januárA dunapentelei Tüdőgondozó Intézetbe olvasztották be a pusztaszabolcsi tüdőgondozót.
1957. januárMegkezdődött a Szalki-szigeten a csápos kút építése.
1957. január 1.A 26. Építőipari Tröszt utódjaként megalakult a 26. számú Állami Építőipari Vállalat, igazgatója Bondor József.
1957. január 1.Dunai Szalmacellulózgyár lett a hivatalos neve a Sztálinvárosi Szalmacellulózgyárnak.
1957. január 14.Megalakult a Fáklya Klub.
1957. január 17.A Városi Tanács Városi Bizottsága létrehozta a Városi Kultúrbizottságot.
1957. februárMűszaki Szakosztály és Műszaki Bizottság alakult a Dunai Vasműben.
1957. februárA kerületi Bartók Béla Kultúrházban magyar és szovjet ifjúsági találkozó volt.
1957. február 18.Megszűnt a tanmenetbe iktatott hittanoktatás.
1957. márciusMegszűnt a városi kiegészítő parancsnokság.
1957. március150 fővel munkásőrség alakut Dunapentelén.
1957. márciusMegalakult a Búvár Kund víziúttörő csapat.
1957. március 13.Esküt tett a munkásőrség első százada.
1957. március 21.Zászlót bont a KISZ, a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Megalakultak az első KISZ-alapszervezetek Dunapentelén. Az első négy a Dunai Vasmű acélművében.
1957. április 1.Önálló üzemként a Dunai Vasműhöz csatolják a kikötőt.
1957. április 3.A város nevét Dunapenteléről újra Sztálinvárosra változtatták.
1957. április 4.Szovjet hősi emlékmű avatása Óvárosban.
1957. júniusLevált a paksi Háziipari Szövetkezetről és önálló Háziipari Szövetkezet alakult Sztálinvárosban.
1957. június 16.A horgásztanyánál elkezdték építeni a vízi sporttelepet.
1957. július 20.Összeült az MSZMP városi aktívértekezlete, és megválasztották a városi pártbizottságot.
1957. július 22.Megkezdte munkáját a Szalki-szigeten a kikötő átalakított épületében a Vörös Október Férfiruhagyár (VOR) sztálinvárosi leányvállalata.
1957. szeptember 1.Az Elnöki Tanács rendeletére az adonyi járás székhelyét Sztálinvárosba helyezték át és a járás nevét is megváltoztatták.
1957. szeptember 1.Kodály-rendszerű zenei tagozat indult a Móricz Zsigmond Ének-Zenei Általános Iskolában.
1957. szeptember 2.Megkezdte működését a kőbányai Fehérneműgyár sztálinvárosi üzeme, a Sztálinvárosi Fehérneműgyár.
1957. október 19.Üzembe helyezték a II. számú nagyolvasztót (nagykohót).
1957. október 24.Üst néven megjelent a Dunai Vasmű dolgozóinak lapja.
1957. december 3.Megnyílt Semmelweis utcai szülőotthon földszintjén egy új, 60 férőhelyes bölcsőde.
1957. december 15.Megkezdte üzemelését a kokszolóban a benzolkinyerő, a kénkinyerő és a kénfeldolgozó üzem.
1957. december 27.A Semmelweis utcai szülőotthonban megkezdte működését a szülészeti és nőgyógyászati osztály.
19581958 nyarán egymilliomodik tonna nyersvas csapolása a Vasműben.
1958. januárMegalakult a Vasas Sportkör Baráti Köre.
1958. január 11.Ünnepélyesen felavatták a Semmelweis utcában az új szülőotthont és gyermekkórházat, ahol gyermek-, szülészeti- és nőgyógyászati osztály működött.
1958. január 16.Megalakult a Győri Tervező Vállalat Sztálinvárosi Irodája Weiner Tibor vezetésével.
1958. január 31.Felavatták a Dunai Vasmű vegyi üzemeit.
1958. februárOrszágos rekord a Vasmű II. martinkemencéjében közel 11 ezer tonnát termeltek egy hónap alatt.
1958. februárÚj, modern kórházi gyógyszertár nyílt.
1958. február 3.Megkezdődött a háztartási gázszolgáltatás. Elsőként a Beloiannisz utca 1. számú lépcsőházban.
1958. február 3.A József Attila Városi Könyvtár fiókkönyvtárat létesített a Déliváros egyik barakképületében.
1958. március 6.Átadták a városi tanács Bartók Béla úti 104 személyes munkásszállóját.
1958. március 25.Megválasztották a KISZ városi bizottságát.
1958. májusMegkezdte munkáját a Dunai Vasműben a napszemüveggyár (GYEGOB).
1958. május 1.Elkészült az úttörővasút első szakasza, nagyrészt társadalmi munkában.
1958. júniusTársadalmi bíróság alakult a Dunai Vasműben.
1958. június 20.Üzembe helyezték a Dunai Vasmű benzolfinomító üzemét.
1958. június 23-25.Sztálinvárosban tartották a kohászati laboratóriumok vegyészeinek országos találkozóját.
1958. júliusÁtadták a 4500. lakást.
1958. júliusA Vidám Park területén turistaszállást létesített a Városi Tanács.
1958. augusztusElkészültek az új sztálinvárosi kórház tervei. A terveket Farkasdy Zoltán készítette.
1958. augusztus 8.A sztálinvárosi vasutasok Békevonatot indítottak Budapestre.
1958. augusztus 8.Átadták a városi nyitott sportuszodát.
1958. augusztus 11.Sztálinvárosban nyílt meg Fejér megye első gyorskiszolgáló boltja, az Üzletház fűszer-csemege boltja.
1958. augusztus 13.A 26.sz. Állami Építőipari Vállalat áttért a középblokkos házak gyártására.
1958. augusztus 20.Megkezdte működését a Magyar Posztógyár sztálinvárosi fésűsfonodája.
1958. szeptemberOrszágos gyorsasági motorversenyt tartottak városunkban.
1958. szeptemberElnevezték a Munkácsy Mihály utcát és a Semmelweis Ignác utcát.
1958. szeptember 3.A Lenin tér mögött (Mező Imre utca, ma Széchenyi István park) megkezdték az első magyarországi (kísérleti jellegű) panelépület építését habsalakból.
1958. szeptember 12.Átadták a Ságvári városrészben a 32 tantermes általános iskola első tizenhat tantermét.
1958. szeptember 13-19.Országos kokszolható szén és kokszvegyészeti konferenciát tartottak Balatonszéplakon a Vasmű üdülőben.
1958. októberFelszerelték az első televízió készüléket Óvárosban, az ÉM Szekérfuvarozó Vállalat sztálinvárosi munkásszállásán.
1958. október 24.Münnich Ferenc a Minisztertanács elnöke beszédet mondott a Vasmű munkásgyűlésén.
1958. október 25.Megkezdték a Barátság Liget építését társadalmi munkában.
1958. november 8.Felavatták a Délivárosban a Zója Kultúrotthont.
1958. november 26.Megalakult városunkban a KISZ területi alapszervezete.
1958. december 6-7.Megalakultak városunkban az első szocialista brigádok a 26.sz. Állami Építőipari Vállalatnál.
1958. december 10.Megalakult az új Sztálinvárosi Járási Tanács.
1958. december 13.Kállai Éva nevét vette fel a sztálinvárosi járás munkásőr százada.
1959. januárMegalakult a Sztálinvárosi Városgazdálkodási Vállalat.
1959. január 19.Sztálinvárosi Kohászra változtatja a nevét a Sztálinvárosi Vasas.
1959. márciusÁtszervezték az Ingatlankezelő Vállalatot.
1959. március 19.Megkezdték a Sztálinváros-Budapest közötti kamragázvezeték építését a 6. sz. főút mentén.
1959. április 24.Megalakult a Dunai Vasmű Önkéntes Tűzoltó Egyesülete.
1959. április 29.Megnyílt a Modellház.
1959. május 31.Megérkezett az első menetrendszerű gyorsvonat Sztálinvárosba.
1959. június 13.Megindult a rendszeres vízi szállítás a Martin acélműből, Sztálinváros és Csepel között.
1959. júliusMegkezdték a "Kölyök" című film forgatását Sztálinvárosban.
1959. július 4-5.Országos jubileumi táncfesztivált rendezett a város.
1959. július 15.A Technikum városrészben átadták a két 100-100 személyes modern óvodát.
1959. július 22.Üzemorvosi rendelés létesült a 26.sz. Állami Építőipari Vállalatnál.
1959. július 23.Világcsúcs született a repülőtéren: Bálint Sándor, Fődi Károly, Aradi András ejtőernyősök, túlszárnyalták a célbaugrás rekordját.
1959. augusztus 30.Megkezdték a Dunai Vasmű Hideghengermű üzemének földmunkáit.
1959. augusztus 8.Megkezdte termelését a Vasmű I. számú nagyolvasztója.
1959. szeptember 1.Megkezdődött az eltérő értelmi fejlődésű gyerekek oktatása, az első speciális osztály a városban.
1959. szeptember 8.Ünnepélyes tanévkezdés a sztálinvárosi iparitanuló iskolában. Ebben a tanévben először képeznek kőműveseket és villamosmotor tekercselőket.
1959. szeptember 10.Megszervezték az első Társadalmi munka napját a Barátság ligetben.
1959. október 6.Megalakult a Fiatalok Műszaki Tanácsa.
1959. október 14.Az Építők útja és a Sztálin út (Vasmű út) sarkán megkezdik a munkásszálló építését. Ugyanebben a hónapban elkezdik az új, 5 emeletes 400 személyes kórház építése.
1959. október 26.A Dózsa filmszínházban volt a "Kölyök" című film díszbemutatója.
1959. október 31.Megnyílt a Vigadó kisvendéglő.
1959. november 7.Felavatták az új szovjet hősi emlékművet.
1959. november 12-13.Sztálinvárosban ülésezett az Országos Könyvtárügyi Tanács.
1959. decemberMegalakult a Vendéglátóipari Dolgozók Klubja.
1959. december 19.Átadták a Dunai Vasmű Kátrányfeldolgozó üzemét.
1960Megrendezésre került az első Kohász Kupa.
1960. januárA Sztálinvárosi Kohász Sportegyesületben megalakult a vívószakosztály.
1960. januárElkészültek a Kertváros első házai.
1960. január 2.Beköltöztek a lakók az első panelházba (L-épületek előtti részen, Lenin tér, ma Városháza tér).
1960. január 19.Átadták a Dunai Vasmű három emeletes munkásszállóját.
1960. február 27.Egyesült a Vasas és Kohász Szakszervezet.
1960. március 1.Megkezdte működését a városi Idegenforgalmi Hivatal.
1960. március 22.A Bartók Béla Művelődési Házban megalakult az Ostor együttes.
1960. április 4.Felavatták Somogyi József Martinász szobrát.
1960. április 20.Központi Énekkar néven egyesült a Vasmű Kórus és a Városi Pedagógus Kórus.
1960. április 24.Átadták "Sztálinváros" vízibuszt.
1960. május 22.Megyei ifjúsági találkozó Sztálinvárosban.
1960. május 27.Megkezdte a termelést az I. számú martinkemence.
1960. júliusA Dunai Vasmű tizedik évfordulójára megjelent a Dunai Vasmű Műszaki-Gazdasági Közleményei című üzemi lapja.
1960. július 1.Sztálinvárosi Tervező Iroda néven önállóvá vált a Győri Tervező Vállalat Sztálinvárosi Irodája.
1960. július 1.Megszűnt a József Attila Városi Könyvtár járási szerepe és ismét a városi tanács lett a könyvtár fenntartója.
1960. július 4.Beindult a II. kokszolóblokk.
1960. július 9.Országos Vasas Táncfesztivál, az első Vasas Táncfesztivál Sztálinvárosban.
1960. július 11.Sztálinvárosban megrendezték a II. Országos Nyersvasgyártó Konferenciát.
1960. július 17.Felavatták a Dunai Vasmű Meleghengermű gyáregységét, a nagygyűlésen részt vett Kádár János.
1960. július 28.Megkezdte üzemelését a meleghengermű kohókemencéje.
1960. augusztusMegnyílt a város első önkiszolgáló étterme (később Otthon étterem).
1960. szeptemberMegkezdte működését a gyermek körzeti rendelés, a várost öt körzetre osztották fel.
1960. szeptemberÁtadták a Dunai Vasmű csónakházát.
1960. szeptember 1.Közgazdasági Technikum indult a városban.
1960. október 15.Bemutatták a Sztálinvárosról készült Korunk városa című kisfilmet.
1960. november 4.Ságvári Endre születésének 47. évfordulóján rendezték meg a Ságvári Endre Általános Iskola névadó ünnepségét a Bartók Béla Művelődési Házban. Az ünnepségen részt vett Ságvári Endre özvegye is.
1960. november 7.Átadták a Hóvirág cukrászdát és elkészült a cukrászda falát díszítő Pálfalvi János álfreskója (secco) is.
1960. december 9.Új átkelő hajó a Dunán, a neve: Kohász.
1960. december 29.Átadták a Kertváros első 36 lakását.
1961. január 1.A vasútüzem a Dunai Vasmű Szállító gyárrészlegéhez került.
1961. január 12.A szandálüzem megkezdte munkáját.
1961. január 22.A Ságvári városrészben megnyílt a Bisztró étterem.
1961. február 2.Az Ostor együttes első bemutatóját tartotta a Bartók Béla Művelődési Házban "Kultúrbonyodalom" címmel.
1961. február 27.Megkezdődött a nagypanelgyártás.
1961. márciusMegalakult a városi TIT Irodalmi szakosztája (vezetője: Barsi Dénes) és a Bartók Béla Művelődési Ház Irodalombarátok Klubja (vezetője: Rózsa András).
1961. áprilisMegalakult a városban az ország első rendőr úttörőcsapata. Az ötven tagú csapat Korvin Ottó nevét vette fel.
1961. áprilisA sztálinvárosi kórház a járás egészségügyi központja lett.
1961. áprilisA Dózsa György úti első munkásszálló átadása.
1961. májusÁtadták a radari második, valamint az Építők és a Sztálin út sarkán épült munkásszállást.
1961. június 5.Megnyílt az irodaházi önkiszolgáló étterem.
1961. június 14.Átadták a Vasmű salakhabosító üzemét.
1961. június 17.Megnyílt a Vidám Parkban az 1000 férőhelyes szélesvásznú szabadtéri Parkmozi.
1961. június 24.Megnyílt a kétszáz személyes Camping-tábor a Vidám Parkban.
1961. júliusÚjjászervezik és kibővítik a Fiatal Műszakiak Tanácsát. Az új szervezet, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa (FMKT).
1961. július 1.Elkészültek a szalmacellulózgyári lakótelep első lakásai és a munkásszálló is.
1961. augusztusMegalakult a Vasműben az Ifjúsági Színpad.
1961. szeptemberA Dunai Vasmű igazgatósági épülete mellett a 26. Állami Építőipari Vállalat megkezdte a 16 tantermes iparitanuló iskola építését.
1961. szeptember 4.Elkészült a Barátság városnegyed. Negyvennyolc új lakásba költözhettek be a lakók.
1961. szeptember 9.Az 1961/62-es tanévben a Vasvári Pál, a Szórád Márton, a Ságvári Endre és a Móricz Zsigmond általános iskolák tagozataként működő osztályokból önálló intézményként létrejött a Dolgozók Általános Iskolája.
1961. szeptember 12.Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat a Kenyérgyár mögött (a Kádár-völgyben) elkezdte a kísérleti mélyfúrásokat termálvíz után kutatva. Később az ezek során talált termálvizet az uszodába vezették.
1961. szeptember 21.Megnyílt a Kiscsillag Étterem.
1961. októberAz I. számú Rendelőintézet előtti parkrészben megkezdték a földbe süllyesztett nyilvános illemhely (később asztmabarlang) építését.
1961. október 15.Megnyílt a tanács Dózsa György úti harmadik munkásszállója.
1961. október 20.Megalakult az első lakásszövetkezet.
1961. október 29.Országos ifjúsági férfi és női tőrvívó versenyt rendezett a Sztálinvárosi Kohász SE.
1961. november 2.Megnyílt a Kohász Étterem a Ságvári városnegyedben.
1961. november 14.Nemzetközi cselgáncsversenyt rendeztek a városban.
1961. november 16-17.A Dunai Vasműben megrendezték a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának Országos konferenciáját.
1961. november 25.A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozat alapján a város új neve Dunaújváros.
1961. november 27.A Sztálin út neve Vasmű út lett, a Stalinstadt tér neve Marx Károly tér lett.
1961. november 28.Dunaújvárosi Hírlap lett a Sztálinvárosi Hírlap neve.
1961. december 19.Felavatták az ország legnagyobb, 32 tantermes általános iskoláját, a Ságvári Endre Általános Iskolát.
1962Megalakult a Rosti Pál Fotóklub.
1962. január 1.Az Anyagvizsgáló Gyárrészlegből és a Központi Minőség-ellenőrzési Osztályból létrejött a Dunai Vasmű Minőség-ellenőrző és Anyagvizsgáló Főosztálya (MEAF).
1962. január 14.Petőfi Sportkör néven önálló sportegyesületet alapított a Vegyesipari Vállalat.
1962. január 16.Megalakult a Városi Filmklub a Bartók Béla Művelődési Házban.
1962. január 24.Megnyílt a TBC-gondozóintézet ernyőképszűrő-állomása.
1962. március 6.Megnyílt a Dunai Vasmű Igazgatóság új önkiszolgáló étterme.
1962. március 16.Átadták a Béke téren az autószervizt. Neve: 7. sz. Autójavító Vállalat dunaújvárosi üzemegységét.
1962. április A tanács munkásszállóján korszerű, 80 férőhelyes turistaszálló nyílt.
1962. április 9.Megnyílt az Óvárosi Üzletház.
1962. április 22.A Dunaújvárosi Úttörőzenekar szerepelt a televízióban.
1962. májusMegkezdték a hajóállomás építését.
1962. május 10.Megállapodás született az író-nyomó papírgyár létrehozására a Dunai Szalmacellulózgyár bővítéseként.
1962. május 10.Dunaújvárosi Nap a Magyar Rádióban.
1962. május 19.Felavatták a Kerpely Antal Kohóipari Technikum vízitelepét, valamint az iskola új, hétemeletes diákotthonát.
1962. május 25.A diákok társadalmi munkájával megkezdődött a gimnázium építése.
1962. június 27.Megalakult a fotó esztétikai klub a Bartók Béla Művelődésházban.
1962. június 30.Az Ostor Együttes szerepelt a televízióban.
1962. július 20.Átadták a Dunai Vasmű gázindító állomását. Megkezdi működését a távgáz üzem.
1962. augusztusElkezdte üzemelését a víztorony.
1962. augusztus 24.Elkészült Pálfalvi János és P. Csasztka Ilona álfreskója (secco) a Bartók Béla Művelődési Ház falán.
1962. szeptember 1.A Kerpely Antal Középfokú Technikum mellett létrejött a Felsőfokú Kohóipari Technikum (a budapesti Felsőfokú Gépipari Technikum tagozataként, kohász szak) esti tagozata.
1962. szeptember 1.Megkezdte működését az önálló kereskedelmi iskola a Tűzoltó laktanya 2. emeletén. Az iskola első igazgatója Kreskay Zoltán.
1962. szeptember 8.Átadták a Dunai Vasmű szakorvosi rendelőjét.
1962. szeptember 15.A Dunai Szalmacellulózgyárban megindult a papíripari technikum, az iparitanulók képzése.
1962. szeptember 29.Duna Étterem elnevezéssel átadták a Dunai Vasmű éttermét a Béke térnél.
1962. október 8.Megindult Budapest - Mohács között a szárnyashajó forgalom Dunaújváros beiktatásával.
1962. október 15.Üzembe helyezték az új I. számú Hőközpontot.
1962. október 15.A Bartók Béla Művelődési Ház filmklubja bemutatta az első filmhíradót, a Dunaújvárosi Híradót.
1962. december 8.Felavatták a Dunai Szalmacellulózgyárat.
1963. január 1.Dunai Vasműhöz csatolták a Lőrinci Hengerművet és a Rostalemezgyárat.
1963. február 5.Megnyílt a Vasmű Ifjúsági Klub.
1963. április 17.Megalakult a Városi Ifjúsági Öntevékeny Művészegyüttes. Csoportjai: Jászai Mari színjátszócsoport, (a Dunai Vasmű Ifjúsági Színpadának új neve), Ostor együttes Revü-Tánckar, Ifjúsági Tánczenekar, Irodalmi Színpad és a Filmstúdió.
1963. május 20.A II. kohó első csapolása a Dunai Vasműben.
1963. június 29.Ünnepélyesen felavatták a hajóállomást.
1963. július 1.A Papíripari Vállalat megalakulásával a Dunai Szalmacellulózgyár új neve Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Gyára.
1963. július 1.Az 5. számú Épületelemgyárat a Beton- és Vasbetonipari Művekhez csatolták.
1963. augusztusÁtadták a Gorkij téren épült általános iskolát (később Mező Imre Általános Iskola).
1963. augusztusMegszűnt az önnálló napközi otthon.
1963. augusztusA Fejér Megyei Tanács V. B. 137/1963. sz. határozata létrehozta az 1962/63. tanévben a Dolgozók Gimnáziumát és Közgazdasági Technikumát.
1963. augusztus 20.Átadták a Dunai Vasmű tömegsporttelepét.
1963. augusztus 28.Ünnepélyesen aláírták Coventry és Dunaújváros testvérvárosi egyezményét.
1963 őszPartomlás volt a Radar telep előtti szakaszon.
1963. szeptember 1.Megindult a Felsőfokú Kohóipari Technikumban a nappali tagozatos felsőfokú oktatás kohász és gépész szakon.
1963. szeptember 1.Megkezdődött a tanítás az Általános Gimnázium új épületében.
1963. szeptember 1.Megkezdődött a tanítás a Barátság úti Általános Iskolában.
1963. október 3.Átadták Dunaújváros első kiállítótermét.
1963. november 6.November 7-e tiszteletére felavatták a 316. sz. Ipari Tanulóintézet új épületét, melynek keretében az iskola felvette a Makarenko nevet.
1963. december 27.Megnyílt a Gourmand cukrászda.
1964Beindult a Hajlítottprofil-gyártás és a Könnyűvasszerkezeti üzem.
1964. februárMegkezdte a Dunai Vasmű Spirálcsőüzeme az üzemszerű termelést, a spirálhegesztésű csövek gyártását.
1964. február 8.A Dunai Vasmű Lemezfeldolgozó gyáregységének ünnepélyes átadása.
1964. február 24.Az újjáválasztott Hazafias Népfront Városi Bizottságának alakuló ülése.
1964. február 29.700-800 méter földcsuszamlás történt a radari Duna-parton.
1964. március 4.Megalakult a Városi Pártbizottság mellett működő Beruházási Bizottság.
1964. március 5.A József Attila Városi Könyvtár fiókkönyvtárat nyitott Újtelepen.
1964. június 20-21.Országos kajak-kenu versenyt rendeztek az öbölben.
1964. június 20.Megnyílt az Ifjúsági Park a Vidám Parkban.
1964. július 1.Megindult a DKSI, a Dunaújvárosi Kohász Sportegyesület sportiskolája.
következő