Keresés

Forrás típusa:
Keresendő :
Szerző:
Cím (címtöredék):
Tárgyszavak:
Minimum dátum: Naptár
Maximum dátum: Naptár
Találati listában megjelenő mezők:
Cím Leírás Forrás név Szerző Kezdőoldal Záróoldal Tárgyszavak Könyvtári jelzet Megjegyzés
Egy oldalon megjelenő találatok száma:
 

Találatok

19 db találat
ListaDátum downCímLeírás
2020-12-18Háborús penteli szenteste 1944-bőlHingyi Sándor és Farkas János visszaemlékezése 1944. december 24-re Pentelén
2020-12-04Hogyan készítik a pentelei "disznóságokat"?Szabó Tamás és Szabó Zsolt Róbert cikksorozata a pentelei disznóvágás hagyományáról receptekkel
2020-11-27A téli időszak jeles eseményeit idézzükSzabó Zsolt Róbert és Szabó Tamás írása a Dunapentelei disznóvágás hagyományáról
2020-11-20A távoli rokon állítja: a gének öröklődnek!Szabó Tamás és Szabó Zsolt cikke Pentelei-Molnár János rokonáról, Makay Sándor színészről
2018-12-27Pentele fekete szentestéje. Dunapentele fekete karácsonya 1944 decemberében - emlékekA hetvennégy évvel ezelőtti 1944. december 24-i karácsony estéjére két túlélő pentelei a mai napig szomorúan emlékezik vissza. Az akkor átélteket nem tudják az emlékezetükből kitörölni. Ők ott voltak akkor a településen és a borzalmakat. Látták, hallották mi történt a szigeten, tizenévesen örök életre elraktározták ezeket az élményeiket.
2018-03-10A Tóth család Bácskából. Jani bácsi, a mesterA Bánátban nagyon nehéz körülmények között élő családok közül többen útnak indultak, hogy más helyen keressék boldogulásukat. Így tett id. Tóth János is, aki Dunapentelére települt át családjával. Az 1917-es esztendőben megvásárolták a Venyimi út mellett fekvő mintegy 20 kataszteri hold földet, megépítették rajta új otthonukat, amely a mai napig Farkas tanya néven közismert. A család később a mai Újpentele városrész területén 120 kataszteri hold bérelt földön gazdálkodott.
2018-02-02A pentelei Gáspár Farkas család kitelepítése és meghurcolásaA II. világháború utáni Dunapentelén több Farkas család élt. Megkülönböztetésre a családi név előtti ragadványnevet használták, így kapta meg a Temető utcai család a "Gáspár" előnevet.
2018-01-00A pentelei monostorSzabó Zsolt Róbert építész tanulmánya a pentelei monostorról
2017-12-23Egy kitelepített család karácsonyaA Pentelén köztiszteletben álló Kádár család tulajdonában volt a közismert Kádár-völgy (neve is a családtól ered) több mint egy évszázadon keresztül. Mint sok, jómódú pentelei és magyar családdal együtt, őket is kitelepítették 1950. november havában.
2017-11-29Böllérhagyomány Pentelén, a virágzó mezővárosban (II.)A sertés fontos szerepet töltött be a pentelei családok életében is, hiszen az egész éves élelmet biztosították a disznóvágás alkalmával.
2017-11-28Böllérhagyomány Pentelén, a virágzó mezővárosban (I.)Dunapentele dinamikusan fejlődő település volt az 1800-as évek elején, virágzó mezőgazdasággal rendelkezett. Az 1800-as évek közepén már mintegy hatvan vízimalomban őrölték a gabonát. Egy vízimalomban 3-8 fő dolgozott, és a fuvarosokkal együtt mintegy 3-400 ember megélhetését biztosította a vízimolnárság.
2017-03-04A Penteléhez kötődő monostorMiért is fontosak a szakrális emlékek? Mert a vallás az emberiséggel együtt fejlődött, illetve alakult ki (napkultusz, monoteista vallások).
2016-05-07Pentelei Molnár JánosRégi és új városunk egyik kiemelkedő személyiségének, Pentelei Molnár Jánosnak idén május 8-án van születésének 138. évfordulója.
2015-09-00Pálhalma névadója, Rosti PálRosti Pál életrajza. Róla kapta a nevét Pálhalma.
2015-08-15Virágok és úszó kereszt a DunánJúlius végén Szent Pantaleonra emlékeztek meg a Duna partján a Szent György Lovagrend az Ortodox görög-keleti egyház és a Pentelei Hagyományőrzők. A pentelei monostor története.
2015-04-25A pentelei hajómalmokrólA múlt század közepéig Pentelén minden tavasszal egy nagy látványosság csalogatta ki az embereket a Duna-partra. Ilyenkor történt a hajómalmok vízrebocsátása.
2011-05-01A modernizmus—és egy város-kialakulása, Weiner Tibor alkotása (Dunaújváros)"Egy város tervezése igen nagy körültekintést és tapasztalatot igényel. Figyelembe kell venni az adott térség geológiai körülményeit, vízrajzát, terepadottságait, éghajlatát, megközelíthetõségét, történelmét és ez idő tájt a politikai identitását is. Erre a feladatra szemelte ki az akkori vezetés Weiner Tibort. Ki is volt õ? Hogyan került Dunapentelére (majd Sztálinvárosba, ill. Dunaújvárosba)? Hogyan gondolkodott? Hogyan tervezte meg a várost? "
2011-02-04Bauhaus-örökség, DunaújvárosNyolcvan éve végzett a Bauhausban Weiner Tibor.
Hajómalmok - vízimalmokTörténet.