| Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| | Eszményi városok | Sztálinváros, mint szocialista város bemutatása. Történet a városépítésről, Tevan Zsófia és Kollár Júlia a városépítkezésen. Várostervezés, városépítészet, városnév, életmód. | |
| | Martinkemencék árnyékában | "Ezt a falut a városépítéssel teljesen el akarták törölni a föld színéről." Riportok, történetek Dunapenteléről, Sztálinvárosról és Dunaújvárosról. | |
| | Munkaszolgálatra elvitt dunapenteleiek | Az eddigi kutatások alapján munkaszolgálatra elhurcolt dunapenteleiek: 11 fő. Szibériában meghalt: Bruck József, Feith Andor, Hermann Árpád, Sziklai György, Sziklai Sándor. Munkaszolgálatot túlélték, hazakerültek: Fankl László, Goldenberg Béla, Goldenberg Lajos, Kis Ernő, Szekulusz (Szekulesz) Adolf, Wohlmann (Vasváris) István. | |
| | A II. világháború emberveszteségei - veszteségjelentés | A II. világháború emberveszteségei Dunapentelén. Munkaszolgálatra elvittek, az ott meghaltak és a túlélők névsora. A deportáltak, akik ott haltak meg és a túlélők névsora. | |
| | A mai helyzet - A magyar kubikosok élete | A magyar kubikosok élete. Kubikosok Dunapentelén. Kép: Az exkavátor rakodik. Dunapentele. Egy Dunapentelén dolgozó csongrádi kubikos rövid jellemzése a pentelei munkavégzésről. | |
| | Sztálinváros - Dunapentele nemzetőrei 1956-ban | A nemzetőrségről rendezett tudományos konferencián elhangzott anyag a város nemzetőreiről, az 1956-os eseményekről. | |
| | Októberi sortüzek Dunapentelén | Az 1956-os októberi események Dunapentelén. | |
| | Dunapentele (Dunaújváros) | Barlanglakások Dunapentelén a Bánumban. "Bánom"-nak nevezik a település azon részét, ahol a pincesorok és pincelakások voltak. A lakások elsősorban a Radar területén és a Papsziget (Szalki-sziget) felé vezető löszmélyúton, Pincesoron is voltak. | |
| | Lakáshelyzet | Lakáshelyzet, lakáspolitika, lakásépítés, lakótelepek a második világháború után. Említések Dunaújvárosról. Kép: Épülnek az új házak Dunapentelén, 1950. október. | |
| | Dunaújvárosi Tűzoltóság | A dunaújvárosi tűzoltóság történetéből 1951-2003. A tűzoltóság bemutatása a következő tűzoltók, parancsnokok munkásságán keresztül: Vas József, Koczka János, Szabó Alajos, Párkányi Ferenc, Varga Ernő. | |
| | Képeslapok Sztálinvárosról, Dunapenteléről, Dunaújvárosról | A József Attila Könyvtár képgyűjteményéből. | |
| | Pentelei betlehemes játék | Némethné Naszvadi Julianna nyomán. | |
| | Nagyéri Károly; Bodnár Géza - 1956 | A Kecskeméti Szovjet Parancsnokság felszólítása 1956. november 7-én. Nagyéri Károly százados felülvizsgálati ügyének jegyzőkönyve. Dunapentelei Nemzeti Bizottság - 1956. novemberi meghatalmazások, utasítások, megbízólevelek, parancsok, lőszerigénylés. Mayer Dezső feljegyzése. Nagyéri Károly rehabilitációja, határozat a nyomozás megszüntetéséről. Bodnár Géza csapattiszt visszaemlékezése. | |
| | Dunapentelei látkép. Képeslap | A képeslap Békési György helytörténeti gyűjtő hagyatékából került a József Attila Könyvtár tulajdonába. | |
| | Malom-sztori (képaláírás) | A pentelei malom építését 1910-ben kezdte el Tóth János vállalkozó, aki később a perkátai malmot is megépítette. Az asztalosi munkát az Európát is bejáró mester, Szabó István készítette. Ő Szabó Tamás nagyapja, akitől a kép is származik. A malom működése idővel a vízi malmok fokozatos megszűnését jelentette. Az utolsó Murger Károly-féle vízimalom 1943-ban süllyedt el, ami egyben Pentele legjelentősebb iparágának, a vízi molnárságnak a végét jelentette. (teljes szöveg) | |
| | Örökségvédelmi hatástanulmány. Épített örökség munkarész | A TT1 Tanácsadó és Tervező Kft. által készített Örökségvédelmi hatástanulmány épített örökség munkarésze Dunaújváros Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához. | |
| | A fotográfia bűvöletében. Beszélgetés Keleti Éva fotóművésszel | Ott volt Sztálinváros születésénél. Egyik mesterével, Hollanzer Bélával lefotózták a dunapentelei kukoricatáblát, ahová a vasműt és a várost álmodták. | |
| | A karhatalom működtetése a megyékben. Fejér megye | Berki Mihály írása a karhatalom működéséről Fejér megyében az 1956-os forradalom idején. | |
| | A Népgazdasági Tanács határozata a városépítésről | 1950. március 16-án kiadták a városépítésről szóló hivatalos utasítást. A Népgazdasági Tanács Dunapentelére vonatkozó 194/11/1950. számú határozata. A Népgazdasági Tanács elrendeli: a) első ütemként 12 hónapon belül 1000, ebből 6 hónapon belül 500 lakás kerüljön megépítésre. b) December 31-ig meg kell építeni a vasútállomástól a vasműig vezető vasútvonalat... (részlet) | |
| | Az új vasművet Mohácson kell felépíteni | 1949. december 9- én az országgyűlés elfogadta az I. ötéves tervet és 10-én megalkotta a törvényt, amelyben jóváhagyta a mohácsi kombinát építését. 1949. december 28-án a Minisztertanács elhatározta (Mohács helyett) Dunapentele határában koksz-, nyersvas, acél- és hengerelt áruk gyártásával foglalkozó vállalat létesítését. A vállalat cége: Dunai Vasművek nv. lesz. | |
| | "Időszámítás" előtt | 1949. december 9- én az országgyűlés elfogadta az I. ötéves tervet és 10-én megalkotta a törvényt, amelyben jóváhagyta a mohácsi kombinát építését. 1949. december 28-án a Minisztertanács elhatározta (Mohács helyett) Dunapentele határában koksz-, nyersvas, acél- és hengerelt áruk gyártásával foglalkozó vállalat létesítését. A vállalat cége: Dunai Vasművek nv. lesz.
| |
| | A hősök kora | A vasmű és a város építésének kezdetei, az első évek: 1950-1953. | |
| | Pentele a kuruc időkben | Ismertető Dunapenteléről a Rákóczi-szabadágharc idején. Egy bizonyításra szoruló adat szerint maga II. Rákóczi Ferenc 1704 júniusában egy napot töltött Pentelén, hogy a helyi rácokkal tárgyaljon. | |
| | Bottyánvára és az imsósi híd | Ismertető (Vak) Bottyán János hadi cselekményeiről a Rákóczi-szabadságharcban. 1705. március 27-én a kurucok Pentelénél szerettek volna átkelni a Dunán, végül ezt az ötletet elvetették, s a Paks melletti imsósi kanyarulatnál tették meg ezt. 1705. június 4-én Dunaföldvár újabb ostroma kezdődött el, de ez is sikertlen volt. | |
| | A kömlődi Bottyánvárának ostroma | Tanulmány a Rákóczi-szabadságharc végének Dunapentele és Dunaföldvár környéki harci cselekményeiről. (Vak) Bottyán János 1705 novemberében félórás rohammal bevette a dunaföldvári várat. 1710-ben Pentelénél utoljára keltek át a kurucok Palocsay György vezetésével, ám portyája nem járt sikerrel. A pentelei rác katonaság a dunántúli kuruc hadjárat idején nem mozdult. | |
| | A kuruc kori harcok helyszínei | Rövid összefoglaló a Rákóczi-szabadságharc Duna melléki harci cselekményeinek helyszíneiről: Dunapentele, Dunaföldvár, Solt, Dunakömlőd, Paks. A harcok főbb szereplőinek rövid életrajza: (Vak) Bottyán János kuruc tábornok, Balogh Ádám kuruc brigadéros, Palocsay György báró és Csupity Iván szerb földműves. | |
| | Találkozásom a várossal. Hétpecsétes titok 1950. februárban | Őri Zoltán személyes hangvételű írása. A szerző pentelei építészmérnök, s több kitérő után tért vissza előbb Sztálinvárosba, majd Dunaújvárosba. | |
| | Első jelek arról, hogy valami lesz | Ismertető két tervezett dunapentelei völgyhídról, amelyeket 1949-ben kezdtek építeni, hogy korszerűsítsék a mohácsi vaskombináthoz vezető 6-os utat. A kisebbik, kb. 50 méter hosszú híd építése nem fejeződött be, míg a hosszabb kb. 200 méteres hídnak csak az alapozása készült el. | |
| | Pesty Frigyessel Pentelére: Rácdomb és környéke | Ismertető a Rácdombról. A szerző szerint a területet nem természet hozta létre, hanme emberi tevékenység nyomán jött létre. Rövid leírás Rudnyánszky József0 1949-ben elbontott kastélyáról. | |
| | Templomok - harangok | Tanulmány a dunapentelei vallási épületekről és azok harangjairól: a görögkeleti Ráctemplom, a római katolikus Szentháromság templom, a zsidó zsinagóga és a reformátusok harangja. | |
| | Régi Posta utca, kastélysor | A dunapentelei Régi Posta utca és a kastélysor leírása Pesty Frigyes: Magyarország helységnévtára című könyvét alapul véve. | |
| | Utak, őrtornyok, pinceszer | A dunapentelei utak, őrtornyok és a pinceszer leírása Pesty Frigyes: Magyarország helységnévtára című könyvét alapul véve. | |
| | A Nepomuki | Rövid összefoglaló a volt dunapentelei Nepomuki Szent János kápolnáról és szoborról, amely a 1949-ben tűnt el az út korszerűsítése és a Százlábú híd építése miatt. | |
| | A dunapentelei kálvária | Ismertető a dunapentelei kálváriákról: az első az Aranyvölgyi és Baracsi út kereszteződésénél emelkedő dombon volt, a másodikat 1856. március 19-én szentelte fel Zalay Ferenc plébános. A kálvária a II. világháborúban megsérült, a Pentele Baráti Kör kezdeményezésére felújították, majd 1996. október 20-án újraszentelték. | |
| | Két megszállás között | Őri Zoltán személy hangvételű visszaemlékezése a II. világháború történéseire Dunapentelén. | |
