József Attila Könyvtár - Dunaújváros
Helyismereti adatbázisJózsef Attila Könyvtár
cím: 2400 Dunaújváros, Apáczai Csere János u. 9. |  telefon: (25) 423-952, fax: (25) 403-571e-mail: olvszolg@jakd.hu
         

Keresés

Forrás típusa:
Keresendő :
Szerző:
Cím (címtöredék):
Tárgyszavak:
Minimum dátum: Naptár
Maximum dátum: Naptár
Találati listában megjelenő mezők:
Cím 
Leírás 
Forrás név 
Szerző 
Kezdőoldal 
Záróoldal 
Tárgyszavak 
Könyvtári jelzet 
Megjegyzés 
Egy oldalon megjelenő találatok száma:
 

Találatok

9 db találat
ListaDátum downCímLeírás
2021-02-12Kétszázharminc évig Pentele legnagyobb ünnepe voltSzabó Tamás írása Nepomuki Szent János halálának évfordulóján alkalmából, a víz mellett álló településeken, így Dunapentelén is megtartott, vízimolnárok ünnepérőlmegtekintés
2021-02-05Vízimolnárok szerencsétlensége a DunánSzabó Tamás cikke a dunapentelei vízimolnárokrólmegtekintés
2021-01-29Molnárélet a hajdani penteli DunánSzabó Tamás írása a dunapentelei vízimolnárokrólmegtekintés
2021-01-22Vízimalmok és vízimolnárságSzabó Tamás írása a dunapentelei vízimalmokrólmegtekintés
2016-02-12A vízimolnárok leszármazottaiDunaújvárosi Vállalkozók Bálja - pentelei hagyományokon, a családi emlékek tükrében. A pentelei vízimolnárok, iparosok történetéből.megtekintés
2015-04-25A pentelei hajómalmokrólA múlt század közepéig Pentelén minden tavasszal egy nagy látványosság csalogatta ki az embereket a Duna-partra. Ilyenkor történt a hajómalmok vízrebocsátása.megtekintés
1991-05-23Pentele ezeréves; A virágzó mezőváros (1833-1872)megtekintés
VízimolnárokA VIII. század eleje óta egyre szaporodó dunai vízimalmok a század második felére Dunapentele megélhetésének egyik fő forrásává váltak. A helyi molnárok 1748 óta megyei engedéllyel leánycéhet (filialét) alapítottak. 1770-ben már 10 hajómalmuk van, számuk 1840-re 21-re fog emelkedni. Céhükre azonban a székesfehérvári német molnár céh német nyelvű szabályzatot kényszerített, s keményen adóztatta a malmokat, majd "engedetlenség" címén - elméletileg - felfüggesztette a leánycéh működését. Válaszul a dunapentelei malmosok és molnárok 1779. augusztusában önállóságot és magyar nyelvű szabályzatot kértek a főispántól. Kérésükből 1793-ban csak az utóbbit teljesítették. 1798-ban igazi függetlenségi "harc" kezdődött, s pár év múlva végleg elszakadtak az "anyacéhtől" s önálló céhekbe tömörültek. (908 B 77 Bóna István: Dunapentele története a honfoglalástól a 19. század közepéig a már eddig is ismert, valamint újonnan bevont adatok alapján . Dunaújv. Intercisa Múzeum, 1991. 26.p.) 1805-ben - mivel királyi rendelet is lehetővé tette - a dunapentelei molnárok saját privilégiumért folyamodtak a vármegyéhez. Megalakult a dunapentelei dunai molnárok céhe. A céh pecsétjén a következő felirat olvasható: MOLNAR.PETS(ET).DUNA.PENTELE. A pecsétkép álló oroszlánalakoktól közrefogott stilizált hajómalmot ábrázol. A céh előljárói 1820-ban: Nagy Imre céhmester, Lehoczky József, Szüts Mihály atyamester, Kováts József alcéhmester, Szabó János, Kováts József öreg céhmester, Lehoczky Antalmegtekintés
A Duna titkaiPentele monostoráról, a Szalki pusztáról, az Ercsi Dunapartról, Szigetfőről, a szentkúti kápolnáról, Pentele és Földvár közötti római erődökről, Dunaföldvárról, Kulcsról, Adonyról, Rácalmásról, a pentelei révről, a csabonyi szigetről, az úszódi vizimalomról.megtekintés