A pentelei katolikus templom

A megszaporodott (s egyre szaporodó) pentelei római katolikus lakosság számára 1752-ben alapítottak plébániát, addig ugyanis Pentele az adonyi parochia filiale-ja volt, azonban - a lakosság számának rohamos növekedése következtében - már 1745. máj. 16. óta működött a faluban adminisztrátorként P. Antalffy Bonaventura ferencrendi szerzetes, majd 1751-től kezdve Huly Éliás (szintén ferences). (He + Kolcs. 943.9 F 36 Fejér megyei történeti évkönyv 9. Szfv. Fejér Megyei Levéltár, 1975. 58.p.) 1749-ben ( a dátum a Bóna és az Öri könyvben 1748) építtette a katolikus templomot Dezséry Rudnyánszky József kegyúr, mely a Szentháromság tiszteletére van szentelve. ( He 908 K 20 Károly János: Fejér vármegye története. Székesfehérvár, Csitári K. és társa, 1901. 36-50.p.) 1748-ban a pentelei katolikus többségű lakosság a Padányi Bíró Márton veszprémi püspök által kiküldött práter Antalffy Bonaventura ferences szerzetes vezetésével felépíti első kis templomát, amely azonban az 1752-től Bíró Márton püspöktől önálló plébániává alakított pentelei katolikus egyház számára hamarosan szűknek bizonyult. Lebontják és 1769-ben a helyére emelik a mai (Magyar úton) templomot. Ezt 1862-1864 között alaposan átépítik, ekkor kapta ajándékba a helytartótanácstól "svájci modorban" épült tornyát is. (He +Kolcs. 908 B 77 Bóna István: Dunapentele története a honfoglalástól a 19. század közepéig a már eddig is ismert, valamint újonnan bevont adatok alapján. Dújv. Intercisa Múzeum, 1991.25.p.) A katolikus templom N.M. Helytartótanács által építtetett. 1864. jún. 12-én Zalay Ferenc helybéli plébános által megáldott kereszt az egybegyűlt megszámlálhatatlan nép újjongása közben huzatott fel a toronyra és Istennek ajánlva a tető felett helyére illesztetett - áll a pentelei plébánia históriás könyvében. A Rácpentelén élő lakosság mellett a gyorsan szaporodó katolikusok részére Rudnyánszky József, a falu földesura 1748-ban felépíttette a Szentháromság tiszteletére szentelt templomot, amely rövidesen kicsinek bizonyult, 1769-ben újat kellett építeni. 1848. okt. 30-i bejegyzés szerint a toronynak órája is volt. 1864-ben kapja a templom mai alakját, után az egész templomot 1928-ban ismét felújítják kívül-belül, mely alkalommal készültek a belső falfestések, a külső kerítés és támfal, a külső homlokzat vakolat, felszentelése nagy ünnepélyességgel 1928. dec. 18-án történt. Az épület még különösebb sérülés nélkül átvészelte az 1944. decemberi harcokat, de az 1945. jan. 19-én a német páncélosok és a szovjet ütegek tűzpárbajának következtében a torony annyira megsérült, hogy röviddel utóbb egy erősebb tavaszi szél az egészet ledöntötte. / képen a torony nélküli templom/ A tető felét bomba vitte el, a falak is több belövést kaptak, a festett ablaktáblák kitörtek. Ideiglenes helyreállítás után mai formáját a százéves évfordulóra, 1964-ben nyerte vissza. A toronyóra szerkezete annyira tönkrement, hogy már nem lehetett visszaszerelni.A templom 2 legnagyobb harangját az első és a második világháborúban ágyúöntéshez vitték el. (He + Kolcs. 908 Ö 43 Öri Zoltán: Találkozásom a várossal. Dújv. "Dunaújvárosért" Városszépítő és -védő Egyesület, 1999.42-44.p.) A templomot 1748. dec.21-én szentelte fel Padányi Bíró Márton. Egyetlen oltárát Szent József és Szent Julianna szobrai díszítették. Az épületben állt még egy Szentháromságot, valamint Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló szobor. A templom tornyát - melyben 3 harang szólt - vörösre festették. Rudnyánszky József 1769-ben meghosszabbíttatta a jelenlegi templom helyén állt épületet, és erősebb hőtornyot emeltetett a régi fatorony helyébe. Az új templomban már 3 oltár állt.: Szentháromság oltár, Szent Aja oltár, Fájdalmas szűz oltár. A plébános mellett 1778-ban már káplán(segédlelkész) is dolgozott. 1862-64-ben Borchert Ferenc alapjaiból építette újjá régi helyén a templomot. A templom plébánosa 1804-1806 között Luffenbach János, 1806-tól 1847-ig Dobos János. ( He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk. 2000. 137-140.p.) Pentele plébánia Alapíttatott 1752-ben. Patrónus Tekintetes Dezséri Rudnyánszky József, ki a templomot is a hívek fuvarozása mellett alapjából építtette 1749-ben. Ide tartozik mint fiók egyház: Rácz-Almás falu. E falu több közbirtokosé, legnagyobb részt mtgos Jankovics Miklós kir. tanácsos bírja, a ki alapjábúl kezdte meg saját költségén a templomot építeni. A stukatór alatt álló szentély már kész is, s ha a templomot hozzá megfelelő arányban kiépíti,