Aratóünnep Dunapentelén

Az uradalmi aratást aratóünneppel fejezték be. Az aratóbanda tagjai dalolva, cigányzenészek kíséretében a földbirtokos kastélyához vonulta. Elől ment egy legény, aki a petrencerúdra kötözött színes kendőkből, művirág koszorúkból, virágokból készített zászlót vitte. Utána vonult két lány, akik a legszebb búzából vagy zabból font kosarat v. koszorút vitték, majd a marokszedők, kaszások következtek pipaccsal, búzával, konkollyal feldíszített kaszával, gereblyével. A kosarat vagy a koszorút a bandagazda adta át a földbirtokosnak rövid köszöntővel: "Isten éltesse nagyságos urat, családjával együtt, fogadja szívesen az aratóktól, kettőzőktől." Az uraság megköszönte, és 10-20 korona pengő borravalót adott a marokverőknek. Ugyanekkor a lányok egy-egy piros bécsi kendőt kaptak a földbirtokos feleségétől. Az uraság csapra üttetett egy nagy boroshordót, ünnepi ebéddel, gulyással vagy pörkölttel, fonott kaláccsal vendégelte meg aratóit. Kastélyánál az aratómulatság, a nóta, tánc estig tartott. Estétől reggelig az aratógazdánál mulattak. Pentelén így zajlott le az aratóünnep valamennyi földbirtokosnál: Dóra Szilárdnál, Frankl Zsigmondnál, Siray Bélánál, Szávits Miklósnál. (He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk. 2000. 205.p.) A parasztság körében két munkaünnepet tartanak meg még ma is a fiatalok. Az egyik az aratóünnep, a másik a sokkal elterjedtebb szüreti bál. (He 914 D 97 Dunaújváros. Utikönyv. Dújv. Dújv-i Idegenforg. Hiv. 1964. 55.p.)