Ráctemplom története

1690-ben Belgrád török uralom alá került s 37 000 szerb család Magyarországra menekült. Ezt követően kapta Pentele a Rácpentele elnevezést. 1696-ban építették a Rácdombon a ma is látható kis templomukat. Ekkor kaphatta ajándékba a görögkeleti egyház szent könyveit az oroszországi patrónusaitól és ekkor készülhetett ikonosztázionja is. (He + Kolcs. 914 D 97 Dunaújváros földrajza. Bp. Akad. K., 1979. 92.p.) A görögkeleti plébánia egyházkormányzatilag a szentendrei székhelyű Budai Ortodox Szerb Püspökséghez tartozott. A templom szerb hagyományú, alacsony típusú ikonosztázionát a feltehetően Ráckevén dolgozó moschopolini festőcsoport készítette az 1780-as években. A görög nem egyesült egyház templomát Mirlicziani Szent Miklósnak szentelték. (He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk. 2000, 136-137.p. kép: a színes képmellékletben) Főhajója barokk, tornya klasszicista stílusú. (OT 914 M 16 Magyarország. Bp. Panoráma, 1998. 457. p.) Árpád kori alapjaival, román falazatú apszisával, barokk főhajóval és klassizista tornyával... Rajz a templomról. (He 914 D 97 Dunaújváros. Utikönyv. Dújv. Dunaújvárosi Idegenforg. Hiv. 1964. 61-62.p.) Amikor átépítették a templomot (esetleg 1748-ban) a balkáni stílust jelképező hagymakupolát kapott. A múltszázadi átépítésig - 1880 -ez a kupola meg is maradhatott. (Dunaferr, 1991. 7.sz. Pentele ezer éves. Törökök, rácok, németek.) A ráctemplom fedett tornya eredetileg fazsindelyes volt. A két háború közötti képeslapokon már a bádog toronysisak látszik. A templom tornya 1944. dec.5-én kapta az első belövést a Dunán felvonuló szovjet Dunai Flottilától, majd az 1945. januári harcok során, több helyen is alaposan megsérült. A helyreállítás elmaradása és az idő vasfoga alaposan megrongálta az épületet: az elkorhadt kötőgerendák miatt a boltozat megrepedt. Uj tetőt és toronysisakot kapott. A templomnak régen három harangja volt, közülük az egyiket az első világháborúban, a következőt a másodikban vitték el ágyúöntéshez. Maradt a legkisebbik, ezt ismeretlen tettesek 1996. karácsonya és a szilveszteri ünnepek között ellopták. Az 1696-ban alapított görögkeleti plébánia 1884-ben szűnt meg önállóan létezni, utolsó plébánosa Masztanovics Vazul volt. Képen: a templom ikonosztázionja. (He + Kolcs. 908 Ö 43 Öri Zoltán: Találkozásom a várossal. Dújv. "Dunaújvárosért" Városszépítő és -védő Egyesület, 1999. 41-42.p.) A görög keletiek plébániája alapíttatott 1696-ban. Az itt működő lelkészek névsora: Andrejevics Döme 1778-1788. Popovics Péter 1788-1797. Jovanovics János 1799-1819. Mirkovics Izsák administrator 1820-1825. Obádovics István 1825-1832. Grigics Dragutin 1832-1835. Dimitievics Vazul 1836-1839. Csupics Márk 1839-1856. Ergovics Uliszej administrator 1857-1861. Sztepanácz Simon 1861-1868. Masztanovics Vazul 1868-1884. 1884-től a plébánia nincs betöltve és Jankovics György rácz-almási lelkész administrálja. (He 908 K 20 Károly János: Fejér vármegye története.IV. Székesfejérvár, Csitári K. és Társa, 1901. 47-49.p.) Gör.kel. templom. Barokk, 1748. Berendezés ikonosztáz, oltár, népies barokk. (OT 720 M 16 Magyarország műemlékjegyzéke. Bp. Építésügyi Tájékoztatási Központ, 1976. 282.p.) Görögkeleti templom (Rácdomb, Táltos u.). Dombon, szabadon álló, barokk templom. Épült a 18. sz. közepén. A homlokzati falkutatás szerint felmenő falakban középkori részleteket nem őríz, a régészeti feltárás a templom körül temetőt nem talált. 1774-től a görögkeleti szerbeké. Helyreállított főhomlokzatán lizénák és órapárkányos középtorony. Hosszházának és félköríves apszisának külső falain jelenleg a vakolat leverve. Ikonosztáz és oltár 18. sz. Padok 19.sz. (He 720 F 36 Fejér megye művészeti emlékei. Szfvár, István Király Múzeum, 1998. 64-65. p., kép: 204.p.