József Attila Könyvtár - Dunaújváros
Helyismereti adatbázisJózsef Attila Könyvtár
cím: 2400 Dunaújváros, Apáczai Csere János u. 9. |  telefon: (25) 423-952, fax: (25) 403-571e-mail: olvszolg@jakd.hu
         

Keresés

Forrás típusa:
Keresendő :
Szerző:
Cím (címtöredék):
Tárgyszavak:
Minimum dátum: Naptár
Maximum dátum: Naptár
Találati listában megjelenő mezők:
Cím 
Leírás 
Forrás név 
Szerző 
Kezdőoldal 
Záróoldal 
Tárgyszavak 
Könyvtári jelzet 
Megjegyzés 
Egy oldalon megjelenő találatok száma:
 

Találatok

9 db találat
ListaDátum downCímLeírás
2006-11-25Pentele ezer évesPentele történetéből. Kis Pentelei iparos történelem (I.).megtekintés
2004-01-17A valahai Frankl-kastély a RácdombonA Rácdombon állt a Frankl-kastély, amelyet 1949-ben a 6-os főút korszerűsítése miatt lebontottak. A kastély története.megtekintés
1991-04-25Pentele ezeréves; A fejlődés megindulása Rátz-majd Dunapentemegtekintés
1991-04-11Dunapentele ezer éves; Rácpentele 1690-1783megtekintés
1971-01-01Lakodalom rác-Pentelén/ Szili Mihály Könyvrészletmegtekintés
RácpentelePentele lakossága a török idők alatt fogyott. A nagyobb méretű betelepülési hullám a török hódoltság megszünte után, a XVII. sz. végén kezdődhetett. Belgrád ugyanis 1690-ben ismét török kézre került, és 37 000 szerb család Magyarországra menekült. Ezt követően kapta Pentele a Rácpentele elnevezést. 1696-ban építették a Rácdombon a mai is látható kis templomukat. Az 1669. évi országos összeírás idején 57 rác jobbágy lakott a faluban, 1697-ben 39, 1701-ben már csak 29. 1743-tól az új földesúrmegtekintés
Dunapentele története 1526-1849Török uralom alatt. Rácpentele. Pentele a XVIII. század második felében. Az urbárium bevezetése és a Szórád-mozgalom. Pentele lakossága a szabadságharc előtti évtizedekben. Pentele 1848-49-ben.megtekintés
Rácpentele, dunapentelei rácok történeteA tömeges rác betelepítés, a magyarok elrácosodása, a magyar - rác lakosságcsere csak az 1661-1664. évi háború után következett be Pentelén. Az 1689. dec. 20-án készített jelentés szerint a várban korábban 40 házban török hadinép lakott, ezek elmenekültek. A váron kívül 50 faházban rác parasztok laktak, maradványaik az elhagyott várba költöztek, a falu emiatt lakatlan. 1690-ben arról adnak hírt, hogy az elmenekült rác lakosok visszatértek. A pentelei rácok a hadak adói, s az "új földesúr" Daróczy István felemelt földesúri adóit nem tudják sokáig fizetni, s az 1693. évi pusztító sáskajárás után végleg szétszóródtak, elköltöznek, további sorsuk ismeretlen. 1695 körül Daróczy Istvánnak sikerül befognia 57 rác telepes családot. Ezek a rácok 1690 augusztusában menekültek át Szerbiából. Ismertetőjegyük, hogy csupán keresztnevük van. A korábban itt lakó rácokhoz képest meglehetősen elmaradt emberek voltak, akik a várban és körülötte földbe vájt veremházakban laktak s leginkább juh-, disznó-, marhatartással foglalkoztak. 1697-ben már csak 39-en voltak, 27 telket üresen hagytak. Egy 1698. évi jelentés szerint egyre többen elköltöztek. 1701-re számuk 29-re apadt. A megmaradtak alkotják Rác-pentele magját, akik az egykori várban, a "Rácdombon" és az Öreghegy északi oldalán települtek meg. 1715-ben még szín rác lakosságú volt Pentele: 12 jobbágy, 13 zsellér, 3 "lakó", 1 szabados család. 1701 óta valamennyien kettős nevet használnak. 1727-ben már 57 jobbágycsalád élt a faluban, köztük magyarok és szlovákok. 1736-ban báró Száraz Györgyné Árva Daróczy Katalin (Daróczy istván utolsó sarja) 70 magyar gazdát telepít be Rác-pentelére. E református magyarok egy része ugyan továbbállt, de 1743-44-ben az új intéző majd földesúr, a Daróczy vő Rudnyánszky József katolikus magyarokkal pótolja őket. A falu lakosainak száma ekkorra mintegy 900-ra nő, s ebből már csak 20 % a rác lakos. 1748-ban a főszolgabírói jelentés szerint a pentelei rácok egy része önként a Temesi Bánságba költözött. 1767-ben 26 családfő viselt szerb vezeték- vagy keresztnevet. (He + Kolcs. 908 B 77 Bóna Istáv: Dunapentele története... Dújv.Intercisa Múzeun, 1991. 17-26.p.) Az 1663. júl. 14-én átutazó Ottendorf rajza segít eligazodni a falu topográfiájában: a török - pontosabban török szolgálatban álló rác katonaság és polgári lakosság települése a mai Magyar utca és Táltos utca környékén lehetett. Valósz1nüleg ezek azok az évtizedek, amikor a háborúk során egyre pusztuló magyar lakosság mellé, helyére egyre több rác költözik Pentelére. 1686-ra a pantelei palánkvár török őrsége s a rác lakosság is elmenekült a dél felé vonuló császári hadak elől. A harcok elől elköltözött rácok züme 1690-ben visszatért Pentelére, s a palánkon belül telepedett le. Kezdetleges körülmények között, földbe vájt házakban élt a Rácdombnak nevezett emelkedésen. A görögkeleti vallású rác lakosság saját pappal (kalugyerrel) rendelkezett a Rácdombon álló templomához. 1692-től a pentelei rácok katonai szolgálatot is teljesítettek. Kapitányuk jelentős pozicióval rendelkezett a településen (Ladislaus Pnteley), feltehetően a környező rác települések katonáskodó elemeinek parancsnoka lett. (He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk. 2000. 104-121.p.) Hogy mikor települtek először rácok Pentelére, azt ma nagyon nehéz lenne pontosan megállapítani. Több támpont is alátámasztja azt a felfogást, hogy a mohácsi vész előtti időszakban már itt éltek. A Ráctemplom néphagyomány szerinti 1439-es alapítása, vagy az 1685-ös pentelei török kivonulást követő összeírás - mely szerint a rác lakosság a törökök kivonulása után is a helyén maradt - bizonyíték a fentiekre. Az 1686-ban érkező császári csapatok pusztítása elől a falu lakói a környékbeli erdőkbe, szigetekre bujdostak. A katonai szolgálatot teljesítő rácok adókedvezményben részesültek egy 1692-es írás értelmében. 1696-ban 57 rác jobbágyot írtak össze Pentelén. Ladislaus Penteley volt a környékbeli rácok "kapitánya" egyben, ami arra bizonyíték, hogy e település rác központ is lehetett. A pentelei rácok nem voltak hajlandóak Rákóczi ellen harcba menni a császári hadbiztos követelésére semű Az 1720-as összeírás még teljesen rác lakosságot tükröz. 1727-ben viszont már magyar és szlovén nevek is megjelennek a településsel kapcsolatban. 1736-ban Daróczy Katalin a falu birtokosa 70 magyar családot telepített be. 1743-ban a falu akkori birtokosa, Rudnyánszky József katolikus magyarok betelepítésével kezdett a falu birtokainak jobb hasznosításához. Ezzel a "rácos jellege" megszűnt a településnek. (Szabó Tamás: Dunapentel ezer éves; Rácpentele 1690-1783 = Dunaferr 1991. 9.sz. 11.p.) 1690 tavaszán tértek vissza a rácok, de most már nem a külvárosban telepedtek le, a falucskában, hanem a városkában, a castellumnak is nevezett volt török palánkvár területén, s valószínüleg ekkor vették birtokukba az Ottendorf-féle látképen szereplő török dsámit (amely a falu régi középkori temploma volt), a mai ráctemplommegtekintés
Dunaújváros névváltozásainak kronológiájaPentele 1238-ból való az első utalás, amikor a monostor apátja pereskedett. (= Dunaferr , 1991. 6.sz.11.p.) Rácpentele: 1690-1783 (= Dunaferr 1991.9.sz.11.p.) Pentele: 1784 ?- Dunapentele:XIX. sz. elejétől 1951 ? Sztálinváros: 1951 nov. 7-től Dunapentele: 1956 okt. 30?, 1957.jan-ig ? Sztálinváros: 1957 Dunaújváros: 1961 nov. 11-tőlmegtekintés