Keresés

Forrás típusa:
Keresendő :
Szerző:
Cím (címtöredék):
Tárgyszavak:
Minimum dátum: Naptár
Maximum dátum: Naptár
Találati listában megjelenő mezők:
Cím Leírás Forrás név Szerző Kezdőoldal Záróoldal Tárgyszavak Könyvtári jelzet Megjegyzés
Egy oldalon megjelenő találatok száma:
 

Találatok

14 db találat
ListaDátum downCímLeírás
2017-03-25Meddig volt élet a monostorban?A köztiszteletben álló Csupity Iván 50 évig volt a ráctemplom gondnoka. Elbeszélése alapján tudom, hogy 1690 körül a ráchívők csónakokkal keltek át a Dunán, hogy a monostorban tartott vasárnapi istentiszteleten részt vehessenek.
2017-01-20Templomálmodók és kórházépítők. Évfordulóink 2017-benSzámos kerek évfordulót rejt a városkrónika az idei évre is. Két évszázados vesszőfutás. Stílusforradalom és "Fehér" SZTK. Kikötőből lett öltönygyár.
2015-01-09A pentelei rácok hagyatékaMúltidézés.
2007-02-10Ezer éves PentelePentele történetéből. A pentelei rácokról.
2006-09-09Pentele ezerévesPentele történetéből. (sorozat)
2003-06-21HagyományteremtésElőször mutatkoztak be közösen városunk nemzetiségei (szerb, horvát, cigány, lengyel). Beszámoló a programról.
2003-06-02Rácok, szerbek, gyökerekRácalmáson szerb nemzetiségi napott tartottak. Beszámoló.
2001-03-26Több ezernyi múlt-darabka"A Rácdomb évezredei" címmel nyílt kiállítás (márc. 23-ápr. 27.) az Intercisa Múzeumban.
1991-03-28Pentele ezer éves: Törökök, rácok, németek
1971-01-01Lakodalom rác-Pentelén/ Szili Mihály Könyvrészlet
RácpentelePentele lakossága a török idők alatt fogyott. A nagyobb méretű betelepülési hullám a török hódoltság megszünte után, a XVII. sz. végén kezdődhetett. Belgrád ugyanis 1690-ben ismét török kézre került, és 37 000 szerb család Magyarországra menekült. Ezt követően kapta Pentele a Rácpentele elnevezést. 1696-ban építették a Rácdombon a mai is látható kis templomukat. Az 1669. évi országos összeírás idején 57 rác jobbágy lakott a faluban, 1697-ben 39, 1701-ben már csak 29. 1743-tól az új földesúr
Ráctemplom története1690-ben Belgrád török uralom alá került s 37 000 szerb család Magyarországra menekült. Ezt követően kapta Pentele a Rácpentele elnevezést. 1696-ban építették a Rácdombon a ma is látható kis templomukat. Ekkor kaphatta ajándékba a görögkeleti egyház szent könyveit az oroszországi patrónusaitól és ekkor készülhetett ikonosztázionja is. (He + Kolcs. 914 D 97 Dunaújváros földrajza. Bp. Akad. K., 1979. 92.p.) A görögkeleti plébánia egyházkormányzatilag a szentendrei székhelyű Budai Ortodox Szerb Püspökséghez tartozott. A templom szerb hagyományú, alacsony típusú ikonosztázionát a feltehetően Ráckevén dolgozó moschopolini festőcsoport készítette az 1780-as években. A görög nem egyesült egyház templomát Mirlicziani Szent Miklósnak szentelték. (He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk. 2000, 136-137.p. kép: a színes képmellékletben) Főhajója barokk, tornya klasszicista stílusú. (OT 914 M 16 Magyarország. Bp. Panoráma, 1998. 457. p.) Árpád kori alapjaival, román falazatú apszisával, barokk főhajóval és klassizista tornyával... Rajz a templomról. (He 914 D 97 Dunaújváros. Utikönyv. Dújv. Dunaújvárosi Idegenforg. Hiv. 1964. 61-62.p.) Amikor átépítették a templomot (esetleg 1748-ban) a balkáni stílust jelképező hagymakupolát kapott. A múltszázadi átépítésig - 1880 -ez a kupola meg is maradhatott. (Dunaferr, 1991. 7.sz. Pentele ezer éves. Törökök, rácok, németek.) A ráctemplom fedett tornya eredetileg fazsindelyes volt. A két háború közötti képeslapokon már a bádog toronysisak látszik. A templom tornya 1944. dec.5-én kapta az első belövést a Dunán felvonuló szovjet Dunai Flottilától, majd az 1945. januári harcok során, több helyen is alaposan megsérült. A helyreállítás elmaradása és az idő vasfoga alaposan megrongálta az épületet: az elkorhadt kötőgerendák miatt a boltozat megrepedt. Uj tetőt és toronysisakot kapott. A templomnak régen három harangja volt, közülük az egyiket az első világháborúban, a következőt a másodikban vitték el ágyúöntéshez. Maradt a legkisebbik, ezt ismeretlen tettesek 1996. karácsonya és a szilveszteri ünnepek között ellopták. Az 1696-ban alapított görögkeleti plébánia 1884-ben szűnt meg önállóan létezni, utolsó plébánosa Masztanovics Vazul volt. Képen: a templom ikonosztázionja. (He + Kolcs. 908 Ö 43 Öri Zoltán: Találkozásom a várossal. Dújv. "Dunaújvárosért" Városszépítő és -védő Egyesület, 1999. 41-42.p.) A görög keletiek plébániája alapíttatott 1696-ban. Az itt működő lelkészek névsora: Andrejevics Döme 1778-1788. Popovics Péter 1788-1797. Jovanovics János 1799-1819. Mirkovics Izsák administrator 1820-1825. Obádovics István 1825-1832. Grigics Dragutin 1832-1835. Dimitievics Vazul 1836-1839. Csupics Márk 1839-1856. Ergovics Uliszej administrator 1857-1861. Sztepanácz Simon 1861-1868. Masztanovics Vazul 1868-1884. 1884-től a plébánia nincs betöltve és Jankovics György rácz-almási lelkész administrálja. (He 908 K 20 Károly János: Fejér vármegye története.IV. Székesfejérvár, Csitári K. és Társa, 1901. 47-49.p.) Gör.kel. templom. Barokk, 1748. Berendezés ikonosztáz, oltár, népies barokk. (OT 720 M 16 Magyarország műemlékjegyzéke. Bp. Építésügyi Tájékoztatási Központ, 1976. 282.p.) Görögkeleti templom (Rácdomb, Táltos u.). Dombon, szabadon álló, barokk templom. Épült a 18. sz. közepén. A homlokzati falkutatás szerint felmenő falakban középkori részleteket nem őríz, a régészeti feltárás a templom körül temetőt nem talált. 1774-től a görögkeleti szerbeké. Helyreállított főhomlokzatán lizénák és órapárkányos középtorony. Hosszházának és félköríves apszisának külső falain jelenleg a vakolat leverve. Ikonosztáz és oltár 18. sz. Padok 19.sz. (He 720 F 36 Fejér megye művészeti emlékei. Szfvár, István Király Múzeum, 1998. 64-65. p., kép: 204.p.
Rácpentele, dunapentelei rácok történeteA tömeges rác betelepítés, a magyarok elrácosodása, a magyar - rác lakosságcsere csak az 1661-1664. évi háború után következett be Pentelén. Az 1689. dec. 20-án készített jelentés szerint a várban korábban 40 házban török hadinép lakott, ezek elmenekültek. A váron kívül 50 faházban rác parasztok laktak, maradványaik az elhagyott várba költöztek, a falu emiatt lakatlan. 1690-ben arról adnak hírt, hogy az elmenekült rác lakosok visszatértek. A pentelei rácok a hadak adói, s az "új földesúr" Daróczy István felemelt földesúri adóit nem tudják sokáig fizetni, s az 1693. évi pusztító sáskajárás után végleg szétszóródtak, elköltöznek, további sorsuk ismeretlen. 1695 körül Daróczy Istvánnak sikerül befognia 57 rác telepes családot. Ezek a rácok 1690 augusztusában menekültek át Szerbiából. Ismertetőjegyük, hogy csupán keresztnevük van. A korábban itt lakó rácokhoz képest meglehetősen elmaradt emberek voltak, akik a várban és körülötte földbe vájt veremházakban laktak s leginkább juh-, disznó-, marhatartással foglalkoztak. 1697-ben már csak 39-en voltak, 27 telket üresen hagytak. Egy 1698. évi jelentés szerint egyre többen elköltöztek. 1701-re számuk 29-re apadt. A megmaradtak alkotják Rác-pentele magját, akik az egykori várban, a "Rácdombon" és az Öreghegy északi oldalán települtek meg. 1715-ben még szín rác lakosságú volt Pentele: 12 jobbágy, 13 zsellér, 3 "lakó", 1 szabados család. 1701 óta valamennyien kettős nevet használnak. 1727-ben már 57 jobbágycsalád élt a faluban, köztük magyarok és szlovákok. 1736-ban báró Száraz Györgyné Árva Daróczy Katalin (Daróczy istván utolsó sarja) 70 magyar gazdát telepít be Rác-pentelére. E református magyarok egy része ugyan továbbállt, de 1743-44-ben az új intéző majd földesúr, a Daróczy vő Rudnyánszky József katolikus magyarokkal pótolja őket. A falu lakosainak száma ekkorra mintegy 900-ra nő, s ebből már csak 20 % a rác lakos. 1748-ban a főszolgabírói jelentés szerint a pentelei rácok egy része önként a Temesi Bánságba költözött. 1767-ben 26 családfő viselt szerb vezeték- vagy keresztnevet. (He + Kolcs. 908 B 77 Bóna Istáv: Dunapentele története... Dújv.Intercisa Múzeun, 1991. 17-26.p.) Az 1663. júl. 14-én átutazó Ottendorf rajza segít eligazodni a falu topográfiájában: a török - pontosabban török szolgálatban álló rác katonaság és polgári lakosság települése a mai Magyar utca és Táltos utca környékén lehetett. Valósz1nüleg ezek azok az évtizedek, amikor a háborúk során egyre pusztuló magyar lakosság mellé, helyére egyre több rác költözik Pentelére. 1686-ra a pantelei palánkvár török őrsége s a rác lakosság is elmenekült a dél felé vonuló császári hadak elől. A harcok elől elköltözött rácok züme 1690-ben visszatért Pentelére, s a palánkon belül telepedett le. Kezdetleges körülmények között, földbe vájt házakban élt a Rácdombnak nevezett emelkedésen. A görögkeleti vallású rác lakosság saját pappal (kalugyerrel) rendelkezett a Rácdombon álló templomához. 1692-től a pentelei rácok katonai szolgálatot is teljesítettek. Kapitányuk jelentős pozicióval rendelkezett a településen (Ladislaus Pnteley), feltehetően a környező rác települések katonáskodó elemeinek parancsnoka lett. (He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk. 2000. 104-121.p.) Hogy mikor települtek először rácok Pentelére, azt ma nagyon nehéz lenne pontosan megállapítani. Több támpont is alátámasztja azt a felfogást, hogy a mohácsi vész előtti időszakban már itt éltek. A Ráctemplom néphagyomány szerinti 1439-es alapítása, vagy az 1685-ös pentelei török kivonulást követő összeírás - mely szerint a rác lakosság a törökök kivonulása után is a helyén maradt - bizonyíték a fentiekre. Az 1686-ban érkező császári csapatok pusztítása elől a falu lakói a környékbeli erdőkbe, szigetekre bujdostak. A katonai szolgálatot teljesítő rácok adókedvezményben részesültek egy 1692-es írás értelmében. 1696-ban 57 rác jobbágyot írtak össze Pentelén. Ladislaus Penteley volt a környékbeli rácok "kapitánya" egyben, ami arra bizonyíték, hogy e település rác központ is lehetett. A pentelei rácok nem voltak hajlandóak Rákóczi ellen harcba menni a császári hadbiztos követelésére semű Az 1720-as összeírás még teljesen rác lakosságot tükröz. 1727-ben viszont már magyar és szlovén nevek is megjelennek a településsel kapcsolatban. 1736-ban Daróczy Katalin a falu birtokosa 70 magyar családot telepített be. 1743-ban a falu akkori birtokosa, Rudnyánszky József katolikus magyarok betelepítésével kezdett a falu birtokainak jobb hasznosításához. Ezzel a "rácos jellege" megszűnt a településnek. (Szabó Tamás: Dunapentel ezer éves; Rácpentele 1690-1783 = Dunaferr 1991. 9.sz. 11.p.) 1690 tavaszán tértek vissza a rácok, de most már nem a külvárosban telepedtek le, a falucskában, hanem a városkában, a castellumnak is nevezett volt török palánkvár területén, s valószínüleg ekkor vették birtokukba az Ottendorf-féle látképen szereplő török dsámit (amely a falu régi középkori temploma volt), a mai ráctemplom
A pentelei szerbek számának alakulása a török időktől napjainkigA szerző ismeretlen.