Lista | Dátum | Cím | Leírás | |
| 2017-03-25 | Meddig volt élet a monostorban? | A köztiszteletben álló Csupity Iván 50 évig volt a ráctemplom gondnoka. Elbeszélése alapján tudom, hogy 1690 körül a ráchívők csónakokkal keltek át a Dunán, hogy a monostorban tartott vasárnapi istentiszteleten részt vehessenek. | |
| 2017-01-20 | Templomálmodók és kórházépítők. Évfordulóink 2017-ben | Számos kerek évfordulót rejt a városkrónika az idei évre is. Két évszázados vesszőfutás. Stílusforradalom és "Fehér" SZTK. Kikötőből lett öltönygyár.
| |
| 2015-01-09 | A pentelei rácok hagyatéka | Múltidézés. | |
| 2007-02-10 | Ezer éves Pentele | Pentele történetéből. A pentelei rácokról. | |
| 2006-09-09 | Pentele ezeréves | Pentele történetéből. (sorozat) | |
| 2003-06-21 | Hagyományteremtés | Először mutatkoztak be közösen városunk nemzetiségei (szerb,
horvát, cigány, lengyel). Beszámoló a programról. | |
| 2003-06-02 | Rácok, szerbek, gyökerek | Rácalmáson szerb nemzetiségi napott tartottak. Beszámoló. | |
| 2001-03-26 | Több ezernyi múlt-darabka | "A Rácdomb évezredei" címmel nyílt kiállítás (márc. 23-ápr. 27.) az
Intercisa Múzeumban. | |
| 1991-03-28 | Pentele ezer éves: Törökök, rácok, németek | | |
| 1971-01-01 | Lakodalom rác-Pentelén/ Szili Mihály Könyvrészlet | | |
| | Rácpentele | Pentele lakossága a török idők alatt fogyott. A nagyobb méretű
betelepülési hullám a török hódoltság megszünte után, a XVII. sz.
végén kezdődhetett. Belgrád ugyanis 1690-ben ismét török kézre
került, és 37 000 szerb család Magyarországra menekült. Ezt
követően kapta Pentele a Rácpentele elnevezést. 1696-ban építették
a Rácdombon a mai is látható kis templomukat. Az 1669. évi országos
összeírás idején 57 rác jobbágy lakott a faluban, 1697-ben 39,
1701-ben már csak 29. 1743-tól az új földesúr | |
| | Ráctemplom története | 1690-ben Belgrád török uralom alá került s 37 000 szerb család
Magyarországra menekült. Ezt követően kapta Pentele a Rácpentele
elnevezést. 1696-ban építették a Rácdombon a ma is látható kis
templomukat. Ekkor kaphatta ajándékba a görögkeleti egyház szent
könyveit az oroszországi patrónusaitól és ekkor készülhetett
ikonosztázionja is.
(He + Kolcs. 914 D 97 Dunaújváros földrajza. Bp. Akad. K., 1979.
92.p.)
A görögkeleti plébánia egyházkormányzatilag a szentendrei székhelyű
Budai Ortodox Szerb Püspökséghez tartozott.
A templom szerb hagyományú, alacsony típusú ikonosztázionát a
feltehetően Ráckevén dolgozó moschopolini festőcsoport készítette
az 1780-as években.
A görög nem egyesült egyház templomát Mirlicziani Szent Miklósnak
szentelték.
(He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk. 2000,
136-137.p. kép: a színes képmellékletben)
Főhajója barokk, tornya klasszicista stílusú.
(OT 914 M 16 Magyarország. Bp. Panoráma, 1998. 457. p.)
Árpád kori alapjaival, román falazatú apszisával, barokk főhajóval
és klassizista tornyával...
Rajz a templomról.
(He 914 D 97 Dunaújváros. Utikönyv. Dújv. Dunaújvárosi Idegenforg.
Hiv. 1964. 61-62.p.)
Amikor átépítették a templomot (esetleg 1748-ban) a balkáni stílust
jelképező hagymakupolát kapott. A múltszázadi átépítésig - 1880 -ez
a kupola meg is maradhatott.
(Dunaferr, 1991. 7.sz. Pentele ezer éves. Törökök, rácok,
németek.)
A ráctemplom fedett tornya eredetileg fazsindelyes volt. A két
háború közötti képeslapokon már a bádog toronysisak látszik. A
templom tornya 1944. dec.5-én kapta az első belövést a Dunán
felvonuló szovjet Dunai Flottilától, majd az 1945. januári harcok
során, több helyen is alaposan megsérült. A helyreállítás
elmaradása és az idő vasfoga alaposan megrongálta az épületet: az
elkorhadt kötőgerendák miatt a boltozat megrepedt. Uj tetőt és
toronysisakot kapott.
A templomnak régen három harangja volt, közülük az egyiket az első
világháborúban, a következőt a másodikban vitték el ágyúöntéshez.
Maradt a legkisebbik, ezt ismeretlen tettesek 1996. karácsonya és a
szilveszteri ünnepek között ellopták.
Az 1696-ban alapított görögkeleti plébánia 1884-ben szűnt meg
önállóan létezni, utolsó plébánosa Masztanovics Vazul volt.
Képen: a templom ikonosztázionja.
(He + Kolcs. 908 Ö 43 Öri Zoltán: Találkozásom a várossal. Dújv.
"Dunaújvárosért" Városszépítő és -védő Egyesület, 1999. 41-42.p.)
A görög keletiek plébániája alapíttatott 1696-ban. Az itt működő
lelkészek névsora: Andrejevics Döme 1778-1788. Popovics Péter
1788-1797. Jovanovics János 1799-1819. Mirkovics Izsák
administrator 1820-1825. Obádovics István 1825-1832. Grigics
Dragutin 1832-1835. Dimitievics Vazul 1836-1839. Csupics Márk
1839-1856. Ergovics Uliszej administrator 1857-1861. Sztepanácz
Simon 1861-1868. Masztanovics Vazul 1868-1884. 1884-től a plébánia
nincs betöltve és Jankovics György rácz-almási lelkész
administrálja.
(He 908 K 20 Károly János: Fejér vármegye története.IV.
Székesfejérvár, Csitári K. és Társa, 1901. 47-49.p.)
Gör.kel. templom. Barokk, 1748. Berendezés ikonosztáz, oltár,
népies barokk.
(OT 720 M 16 Magyarország műemlékjegyzéke. Bp. Építésügyi
Tájékoztatási Központ, 1976. 282.p.)
Görögkeleti templom (Rácdomb, Táltos u.). Dombon, szabadon álló,
barokk templom. Épült a 18. sz. közepén. A homlokzati falkutatás
szerint felmenő falakban középkori részleteket nem őríz, a
régészeti feltárás a templom körül temetőt nem talált.
1774-től a görögkeleti szerbeké. Helyreállított főhomlokzatán
lizénák és órapárkányos középtorony. Hosszházának és félköríves
apszisának külső falain jelenleg a vakolat leverve.
Ikonosztáz és oltár 18. sz. Padok 19.sz.
(He 720 F 36 Fejér megye művészeti emlékei. Szfvár, István Király
Múzeum, 1998. 64-65. p., kép: 204.p. | |
| | Rácpentele, dunapentelei rácok története | A tömeges rác betelepítés, a magyarok elrácosodása, a magyar - rác
lakosságcsere csak az 1661-1664. évi háború után következett be
Pentelén. Az 1689. dec. 20-án készített jelentés szerint a várban
korábban 40 házban török hadinép lakott, ezek elmenekültek. A váron
kívül 50 faházban rác parasztok laktak, maradványaik az elhagyott
várba költöztek, a falu emiatt lakatlan.
1690-ben arról adnak hírt, hogy az elmenekült rác lakosok
visszatértek. A pentelei rácok a hadak adói, s az "új földesúr"
Daróczy István felemelt földesúri adóit nem tudják sokáig fizetni,
s az 1693. évi pusztító sáskajárás után végleg szétszóródtak,
elköltöznek, további sorsuk ismeretlen.
1695 körül Daróczy Istvánnak sikerül befognia 57 rác telepes
családot. Ezek a rácok 1690 augusztusában menekültek át Szerbiából.
Ismertetőjegyük, hogy csupán keresztnevük van. A korábban itt lakó
rácokhoz képest meglehetősen elmaradt emberek voltak, akik a várban
és körülötte földbe vájt veremházakban laktak s leginkább juh-,
disznó-, marhatartással foglalkoztak.
1697-ben már csak 39-en voltak, 27 telket üresen hagytak. Egy 1698.
évi jelentés szerint egyre többen elköltöztek. 1701-re számuk 29-re
apadt. A megmaradtak alkotják Rác-pentele magját, akik az egykori
várban, a "Rácdombon" és az Öreghegy északi oldalán települtek meg.
1715-ben még szín rác lakosságú volt Pentele: 12 jobbágy, 13
zsellér, 3 "lakó", 1 szabados család. 1701 óta valamennyien kettős
nevet használnak.
1727-ben már 57 jobbágycsalád élt a faluban, köztük magyarok és
szlovákok.
1736-ban báró Száraz Györgyné Árva Daróczy Katalin (Daróczy istván
utolsó sarja) 70 magyar gazdát telepít be Rác-pentelére. E
református magyarok egy része ugyan továbbállt, de 1743-44-ben az
új intéző majd földesúr, a Daróczy vő Rudnyánszky József katolikus
magyarokkal pótolja őket. A falu lakosainak száma ekkorra mintegy
900-ra nő, s ebből már csak 20 % a rác lakos.
1748-ban a főszolgabírói jelentés szerint a pentelei rácok egy
része önként a Temesi Bánságba költözött.
1767-ben 26 családfő viselt szerb vezeték- vagy keresztnevet.
(He + Kolcs. 908 B 77 Bóna Istáv: Dunapentele története...
Dújv.Intercisa Múzeun, 1991. 17-26.p.)
Az 1663. júl. 14-én átutazó Ottendorf rajza segít eligazodni a falu
topográfiájában: a török - pontosabban török szolgálatban álló rác
katonaság és polgári lakosság települése a mai Magyar utca és
Táltos utca környékén lehetett. Valósz1nüleg ezek azok az
évtizedek, amikor a háborúk során egyre pusztuló magyar lakosság
mellé, helyére egyre több rác költözik Pentelére. 1686-ra a
pantelei palánkvár török őrsége s a rác lakosság is elmenekült a
dél felé vonuló császári hadak elől. A harcok elől elköltözött
rácok züme 1690-ben visszatért Pentelére, s a palánkon belül
telepedett le. Kezdetleges körülmények között, földbe vájt házakban
élt a Rácdombnak nevezett emelkedésen. A görögkeleti vallású rác
lakosság saját pappal (kalugyerrel) rendelkezett a Rácdombon álló
templomához. 1692-től a pentelei rácok katonai szolgálatot is
teljesítettek. Kapitányuk jelentős pozicióval rendelkezett a
településen (Ladislaus Pnteley), feltehetően a környező rác
települések katonáskodó elemeinek parancsnoka lett.
(He + Kolcs. 908 D 97 Dunaújváros története. Dújv. DMJV Önk. 2000.
104-121.p.)
Hogy mikor települtek először rácok Pentelére, azt ma nagyon nehéz
lenne pontosan megállapítani. Több támpont is alátámasztja azt a
felfogást, hogy a mohácsi vész előtti időszakban már itt éltek. A
Ráctemplom néphagyomány szerinti 1439-es alapítása, vagy az 1685-ös
pentelei török kivonulást követő összeírás - mely szerint a rác
lakosság a törökök kivonulása után is a helyén maradt - bizonyíték
a fentiekre.
Az 1686-ban érkező császári csapatok pusztítása elől a falu lakói a
környékbeli erdőkbe, szigetekre bujdostak. A katonai szolgálatot
teljesítő rácok adókedvezményben részesültek egy 1692-es írás
értelmében.
1696-ban 57 rác jobbágyot írtak össze Pentelén. Ladislaus Penteley
volt a környékbeli rácok "kapitánya" egyben, ami arra bizonyíték,
hogy e település rác központ is lehetett. A pentelei rácok nem
voltak hajlandóak Rákóczi ellen harcba menni a császári hadbiztos
követelésére semű
Az 1720-as összeírás még teljesen rác lakosságot tükröz. 1727-ben
viszont már magyar és szlovén nevek is megjelennek a településsel
kapcsolatban. 1736-ban Daróczy Katalin a falu birtokosa 70 magyar
családot telepített be. 1743-ban a falu akkori birtokosa,
Rudnyánszky József katolikus magyarok betelepítésével kezdett a
falu birtokainak jobb hasznosításához. Ezzel a "rácos jellege"
megszűnt a településnek.
(Szabó Tamás: Dunapentel ezer éves; Rácpentele 1690-1783 =
Dunaferr 1991. 9.sz. 11.p.)
1690 tavaszán tértek vissza a rácok, de most már nem a külvárosban
telepedtek le, a falucskában, hanem a városkában, a castellumnak
is nevezett volt török palánkvár területén, s valószínüleg ekkor
vették birtokukba az Ottendorf-féle látképen szereplő török dsámit
(amely a falu régi középkori temploma volt), a mai ráctemplom | |
| | A pentelei szerbek számának alakulása a török időktől napjainkig | A szerző ismeretlen. | |